Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

2020.01.19. 16:55
Ajánlom
Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

Filmes pályafutását gyermekkori élményei határozták meg: hétévesen látott bohócokat a cirkuszban, kilencéves korától saját készítésű bábokkal és jelmezekkel saját maga által írt darabokat adott elő. Rendszeresen járt moziba, eszményképe az amerikai képregényhős, Flash Gordon volt. Apja kereskedőnek, ügyvédnek vagy mérnöknek, édesanyja papnak vagy jogásznak szánta, ő viszont festő szeretett volna lenni. Érettségi után újságírónak állt, éttermekben és kávéházakban rajzolt, rádiózott és bedolgozta magát a filmgyárba. Egy rádiósorozata révén ismerkedett meg Giulietta Masina színésznővel, akit feleségül vett. 1944-ben ő írta Roberto Rossellini Róma nyílt város című alkotásának forgatókönyvét, később is több, a neorealizmus mintájának számító filmben (Paisá, A csoda) segítette a rendezőt, aki egy kis Fiat autóval fejezte ki köszönetét.

LaStrada-130308.jpg

Országúton, 1954

Fellini filmgyártó céget alapított, majd a rendezéssel is megpróbálkozott. A kezdetektől alkotótársa volt Nino Rota zeneszerző, először 1952-ben A fehér sejk forgatásán dolgoztak együtt. Első díját a Bikaborjakkal nyerte a Velencei Filmfesztiválon,

az átütő sikert az 1954-es Országúton hozta meg számára.

A vándorkomédiások között játszódó keserédes dráma 1956-ban megkapta az először abban az évben kiosztott, a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. A kitüntetést Fellini még további három alkalommal – a jövőben bizakodó, egyszerű római utcalány sorsát bemutató Cabiria éjszakái (1957), az alkotói válságba került rendezőről, azaz önmagáról szóló 8 és 1/2 (1963), majd a gyermekkorát felidéző Amarcord (Emlékezem) (1974) című alkotásával – nyerte el, s összesen 12 alkalommal jelölték rendezői vagy forgatókönyvírói Oscar-díjra.

Fellini-DolceVita-125410.jpg

La dolce vita

Legismertebb alkotása Az édes élet (1960), amelyben kedvenc színésze, Marcello Mastroianni egy életét eltékozló újságírót alakít (érdekesség, hogy az egyik mellékszereplő nevéből ered a lesifotósokra alkalmazott „paparazzo” kifejezés). Első színes filmje a Júlia és a szellemek volt 1965-ben, négy évvel később a Néró császár korában élt Titus Petronius Arbiter műve alapján forgatta a Fellini-Satyricont, majd 1970-ben egyik legösszetettebb alkotását, az önéletrajzi utalásokkal teli Bohócokat. Utóbbi filmjéről mondta, hogy a bohóc a rendszerbe tagolt, jól működő társadalom karikatúrája. „Ma azonban minden mulandó, rendszertelen és groteszk. Ki nevet még a bohócon? Az egész világ bohócot játszik.”

Fellini-125411.jpg

Federico Fellini

Későbbi filmjei, a Casanova, A nők városa, az És a hajó megy, a Ginger és Fred egyre több bírálatot kaptak. Utóbbi műben hangzott el kedvenc mondata:

Az égvilágon minden csoda. Csak fel kell ismernünk.

Utolsó filmje, A Hold hangja (1990) megszokott álomvilágát idézte burleszkhatásokkal. Élete végén tévéreklámokat is készített a Campari italcégnek és a Barilla tésztagyártó vállalatnak.

Fellini-2-125410.jpg

Federico Fellini

A többi közt megkapta a brit akadémia (BAFTA) díját, a Golden Globe-díjat, a francia Becsületrendet, a japán Praemium Imperiale díjat, az Európai Filmakadémia életműdíját. 1993-ban az amerikai filmakadémia is életmű-Oscarral tüntette ki, az aranyszobrot Mastroianni és Sophia Loren adta át. Loren nagyon szeretett volna együtt dolgozni a rendezővel, ez azonban nem adatott meg neki, de 2009-ben a 8 és 1/2 nyomán született Kilenc című musicalben ő alakította a rendező édesanyját. Fellini nem sokkal később agyvérzést kapott, bal oldala megbénult. Betegségéről és halálközeli élményéről tervezett filmjét már nem tudta leforgatni: egy szívinfarktus után kómába esett, és 1993. október 31-én meghalt.

Temetése napján a gyász jeleként az összes olaszországi mozi fél órával később kezdte előadásait.

A rendező pénzügyi téren antitalentumnak bizonyult, egyedüli „fényűzése” a taxizás és az evés volt. Művészetében az álom és a valóság, az önéletrajzi elemek és a képzelet keverednek egy jelképekkel teli világban. Szatirikus érzéke, filozófiai hajlama és a társadalmi problémák iránti érzékenysége révén azt láttatja, amit a hétköznapok eltakarnak: az embert, a lélek mélyén rejtőző titkokat, a be nem váltott álmokat és vágyakat, a modern világ emberének magányát. Filmjeit gazdag képi világ, színpompás, freskószerű ábrázolás, időnként a tér és az idő megbontása jellemzi. Tizenöt éves korától szinte állandóan rajzolt, a forgatási szünetekben megálmodott alakjait, grafikáit, jelmezterveit gyakran munkatársai mentették meg a szemetesből. Az álmok könyve című naplóiban éjszakai fantáziáit „írta és rajzolta ki” magából harminc éven keresztül.

Fellini-8-e-mezzo-mastroianni-loren-125409.jpg

Federico Fellini, Marcello Mastroanni és Sophia Loren

Halála után nevével filmes díjat alapítottak, szülővárosában, Riminiben múzeuma nyílt, és az ottani repülőteret is róla nevezték el. Hazájában hét és fél filmje („félfilmje” az 1950-ben Lattuadával közösen készített A varieté fényei) került fel arra a százas listára, amelyet az 1942 és 1978 közötti olasz filmtermésből a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítottak, messze több mint bármely más olasz rendezőnek.

A Cabiria éjszakáinak színpadra alkalmazott változatát Magyarországon is bemutatták, a film ihlette Neil Simon Sweet Charity című musicaljét. Ettore Scola olasz rendező 2013-ban forgatta a nagy mester előtti tisztelgésül De furcsa, hogy a nevem Federico (Che strano chiamarsi Federico) című, személyes emlékekből, töredékekből és archív filmrészletekből összeállított munkáját. Két éve nyílt meg újra Riminiben az a felújított mozi, ahol a rendező még apja térdén ülve első filmjét látta – ahogyan azt a Róma és az Amarcord című filmjeiben elmesélte. Fellini nevét világszerte számtalan intézmény őrzi, Budapesten a többi közt moziterem és a rómaiparti Kultúrbisztró, születése centenáriumáról világszerte megemlékeznek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Vizuál galéria

Vidékies unikornis és aranyozott székek az Iparművészeti restaurátorainál

Februárban meghívtak minket, hogy pillantsunk be a jelenleg éppen teszthalott állapotban lévő Iparművészeti Múzeum bútorrestaurátorainak munkájába. Aranyozásban és lábakban gazdag galéria!
Vizuál hír

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál hír

Bezártak a múzeumok hét olasz tartományban

A koronavírus olaszországi terjedése miatt a hatóságok útmutatásainak megfelelően egyelőre a hét végéig tartanak zárva többek közt Velence látványosságai is - írta a The Art Newspaper online kiadása.
Vizuál Magyar Mozgókép Szemle

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.