Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

2019.12.12. 16:25
Ajánlom
Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.

1866. december 4-én született Moszkvában egy gazdag teakereskedő fiaként. Dédanyja mongol hercegnő volt, apja a kínai határnál jött a világra, ázsiai gyökerei halványan megjelenésén is látszottak. Családjával sokat járt külföldön, főleg Itáliában, ötéves korától a pezsgő Odesszában élt. Moszkvában tanult közgazdaságot és jogot, jogi diplomáját 1893-ban szerezte meg. Főként az építészet és az ikonok érdekelték, 1889-ben egy néprajzi gyűjtőútján figyelt fel a népi festészet valóstól elütő színeire és formáira. Az Ermitázsban Rembrandt művészetét tanulmányozta, és párizsi tanulmányutat is tett.

A festészetet 1896-tól Münchenben tanulta, a realizmus mellett az impresszionizmus, a szecesszió és a pointillizmus is hatott rá. Később az expresszionizmus és fauvizmus irreális színvilága ragadta el, de az orosz ikonok és népművészet benyomásai is megmaradtak, első önálló kiállítása Moszkvában volt 1903-ban. Utazgatott Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Tunéziában, végül a dél-bajorországi Murnauban telepedett le, itt alakult ki egyéni, a tiszta absztrakthoz vezető stílusa.

Vaszilij Kandinszkij

Vaszilij Kandinszkij

Kandinszkij olyan festészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolástól, a színeket, formákat és vonalakat a zenéhez hasonló, érzelmek és gondolatok kifejezésére alkalmas vizuális nyelvként akarta alkalmazni.

Az absztrakttal már a kubisták is próbálkoztak, de az első nonfiguratív festménynek Kandinszkij 1910-es Első absztrakt című vízfestményét tartják. Az első kiállított absztrakt kép a következő évben a nagyméretű Kompozíció V volt, ezen már egyetlen felismerhető tárgy sincs. A kép elemeinek tudatos átrendezését szerkesztett szétszórásnak hívta: Fekete ív, Fekete vonalak, Ősz című alkotásai jelentik művészete csúcsait. Münchenben alapító tagja volt az Új Művészegyüttesnek, majd

1911-ben Franz Marckal létrehozta a Der Blaue Reiter nevű csoportot, amely egy 1903-as Kandinszkij-képről kapta a nevét.

Az első világháború kitörése után hazatért Oroszországba. Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel után a szovjet kormány meg akarta nyerni a modern művészeket, így Kandinszkij a Moszkvai Művészeti Főiskola tanára és a Közoktatási Népbiztosság munkatársa, a Képi Kultúra Múzeum igazgatója, a moszkvai egyetem tanára lehetett. Megjelent orosz nyelvű önéletrajza, 1919-ben létrehozta a Művészeti Kulturális Intézetet és a Szovjet Művészettudományi Akadémiát. Talált időt a festészetre is, ekkori művei, a Fehér vonal vagy a Kék töredék már a teljes absztrakció jegyében születtek.

Wassily_Kandinsky_1920_-_Points-161231.jpg

Kandinszkij: Pontok (1920)

A szovjet vezetés 1921-től az absztrakt helyett már a szocialista realizmust kezdte előnyben részesíteni, Kandinszkij pedig Berlinbe utazott, majd 1922-ben Weimarban a Bauhaus tanára lett. Eleinte a formai elemekről és színekről adott elő, falfestészeti stúdiót vezetett, a szabad festészetet a Bauhauson csak 1925-től, már Dessauban oktatta. Sárga-kék-piros kompozíciójában a geometrikus absztrakcióhoz jutott közel, a Pont és vonal a síkban című könyvében elméleti kérdésekkel foglalkozott.

Már a Der Blaue Reiter tagjaként kísérletet tett egy minden érzékszervre ható előadás létrehozására, a „totális művészet” jegyében kép és hang (zenekar, énekesek, táncosok és színes vetített képek) együtt nyűgözték volna le a nézőket, de a premier az első világháború kitörése miatt elmaradt. 1928-ban aztán a Bauhaus biztosított lehetőséget neki arra, hogy első és utolsó színházi produkciójaként színpadra állítsa Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabját.

Az előadáson a zongora hangja mellett a zenével összhangban váltakozott a világítás, a díszlet és a vetített képek.

Felvétel nem készült, csak Kandinszkij 16 képe és az instrukciók maradtak fenn, az előadást ezek alapján rekonstruálták néhány éve Párizsban.

Wassily_kandinsky_un_centro_1924_01-161231.jpg

Kandinszkij: Középpont (1924)

A festő 1928-ban lett német állampolgár. Amikor a nácik 1933-ban bezárták a Bauhaust, Párizsba emigrált. Utolsó berlini képe, a Fejlődés barnában nyilván a barnainges rohamosztagosokra utal, a nácik később 57 „elfajzottnak” minősített képét elkobozták. Élete utolsó évtizedében egy kis párizsi lakásban élt, a francia állampolgárságot 1939-ben kapta meg. Utolsó korszakában az organikus és geometrikus stílust ötvözte, a kemény formák dinamizmusát játékos könnyedség váltotta fel (Égkék). Képein időnként egy kéz vagy arc is felbukkan, jellemző művei az Ibolyaszín domináns, a Domináns ív, a Tizenöt, a Mérséklet és a Fékezett lendület. A kor művészeti áramlataitól egyre jobban elszigetelődő Kandinszkij 1944. december 13-án halt meg a Párizshoz közeli Neuilly-sur-Seine-ben.

Kandinsky_-_Jaune_Rouge_Bleu-161234.jpg

Kandinszkij: Jaune Rouge Bleu (1925)

Tanulmányaiban a tudományos pozitivizmus kudarcáról írt, és a „fizikai szubsztanciák szimbolikus jellegének” megértésére buzdított. Az absztrakt nagyhatású teoretikusa volt, az „abszolút”, „tiszta” festészet elméletének kidolgozója. Rendkívüli hatást gyakorolt a század festészetére, képei hatalmas összegekért kelnek el: 2012-ben egy 1909-es alkotásáért 23 millió dollárt fizettek egy árverésen, 2016-ban ezt túlszárnyalta 1935-ben Párizsban készült Rigide et Courbe (Merev és ívelt) című festménye, amelyért 23,3 millió dollárt adott egy műgyűjtő. A festményt a Solomon R. Guggenheim Múzeum vásárolta meg 1936-ban magától a festőtől, és 1964-ben került magángyűjteménybe.

2016-ban A művészet forradalma című orosz avantgárd kiállítás keretében a Magyar Nemzeti Galériában több alkotását is megtekinthették az érdeklődők. A Bauhaus idei centenáriuma alkalmából, több évig tartó felújítás után, tavasszal nyílt meg Dessauban a tervezőiskola professzorainak épített művésztelep egyik világhírű épülete, Kandinszkij és Paul Klee német festő családjának ikerháza. Kandinszkij nevét a Merkúron 2012 óta egy kráter őrzi.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Klasszikus

Boldog születésnapot kívánunk Fischer Ivánnak!

Ma ünnepli születésnapját a Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere, egyik legkelendőbb hazai művészünk. Saját Happy Birthday-feldolgozásával köszöntjük!
Vizuál

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Ezeket a kiállításokat várjuk idén a Ludwigban!

Barabási Albert-László fizikusi tanulmányai és a slow-movement is helyet kap a múzeum 2020-as tárlatai között. Megújul az állandó kiállítás, elbúcsúzik a képzőművészeti biennále anyaga és utazik az építészeti nyertes pályázata. Mutatjuk, mit írjatok be a naptárba!
Vizuál hír

Online lexikonban a magyar filmek

Magyar filmek a kezdetektől napjainkig címmel online filmlexikont indított a Magyar Művészeti Akadémia.
Vizuál Film

Óriási a konkurenciaharc a streamingszolgáltatók között

Iparági elemzés szerint a Netflix diktálja az iramot az ágazatban, a következő nyolc évben 26,3 milliárd dollárt (8000 milliárd forintot) fordít tartalomfejlesztésre, főként saját tartalom előállítására.
Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.