Vizuál

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

2019.04.17. 16:40
Ajánlom
Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.

Ragályi Elemér Rákosligeten született, az ottani tisztviselőtelepen nőtt fel, tizenéves korában az Aranycsapat hatására futballkarrierről álmodozott. Adóügyi tanácsos édesapja azt szerette volna, ha fia "rendes" szakmát választ, jogász lesz, ő mégis színésznek és operatőrnek jelentkezett. Miután felvételi vizsgája nem sikerült, 1957-től a Mafilm stúdiójában volt világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. Harmadszorra vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Herskó János és Illés György osztályában 1968-ban diplomázott. Még főiskolásként fényképezte első filmjét, az Elek Judit által rendezett Meddig él az ember? című dokumentumfilmet, amellyel díjat nyert a miskolci rövidfilmfesztiválon. Első játékfilmjét is Elek Judit rendezte 1969-ben, Sziget a szárazföldön címmel.

A fiatal magyar rendezői gárda keresett operatőre lett, a hetvenes évektől mások mellett Zolnay Pállal, Gaál Istvánnal, Sándor Pállal, Rózsa Jánossal, Mészáros Mártával, Gazdag Gyulával, Grunwalsky Ferenccel, András Ferenccel dolgozott együtt, az évente készülő mintegy húsz magyar játékfilmből többet is ő fényképezett.

RagalyiElemer001-151017.jpg

Ragályi Elemér (Fotó/Forrás: Filmalap Filmarchívum)

Egyedi kameramozgatási technikája - szeretett mindent a néző szemszögéből, kézi kamerával láttatni - hamar ismertté és kedveltté tette.

Mára klasszikussá vált filmek operatőre volt, mint amilyen a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció, vagy a Herkulesfürdői emlék, és ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is.

1988-tól a megújulás reményében külföldre ment, ahol újra bizonyítania kellett, s hamarosan Európa-szerte és Amerikában is jegyezni kezdték a nevét.

1991-ben, Xavier Koller svájci rendezővel készített filmjéért, A remény útjáért a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozott. Tizenöt évet töltött el a tengerentúl, közben itthon is dolgozott, egyebek között a nagysikerű Sztracsatella vagy A miniszter félrelép című filmekben. Hazatérését követően egyebek közt a Szerelemtől sújtva, az Egy hét Pesten és Budán és az Apám beájulna című alkotások forgatásán dolgozott, néhány filmben szereplőként is felbukkant.

1945-werk

Ragályi Elemér az 1945 forgatásán (Fotó/Forrás: Katapult Film)

2005-ben állt először rendezőként a kamera mögött, a Csudafilm című vígjátékot ő fényképezte, és a forgatókönyvet is együtt írta Kern Andrással, majd a Nincs kegyelemben (2007) az emberölésért ártatlanul elítélt Pusoma Dénes esetét dolgozta fel.

Számára az operatőri munka foglalkozás, míg a rendezés kaland, szavai szerint ilyenkor csak fél szemmel rendez, a másikkal azt nézi, mit csinál az operatőr.

Ő fényképezte Halász Judit első egész estés koncertfilmjét (Csiribiri), majd Szabó Magda Az ajtó című regényének megfilmesítésekor pályafutása során először dolgozott együtt Szabó István rendezővel, s közreműködésével forgatták a több fesztiváldíjat besöprő Kukoricasziget című grúz drámát (2014). Az utóbbi években operatőrként Kern András Gondolj rám című tragikomédiája, Török Ferenc 1945 című történelmi drámája, vagy Gárdos Éva Budapest noir című, az 1930-as években játszódó krimije készült vele.

Olyan világhírű színészekkel forgatott mások mellett, mint az Oscar-díjas Sir Ben Kingsley (Bűn és bűnhődés, Anna Frank igaz története), Christian Bale (Mária, Jézus anyja) Robin Williams (Hazudós Jakab), Alan Rickman és Sir Ian McKellen (Raszputyin) vagy Sally Field (David Copperfield).

Az egyik legaktívabb magyar filmoperatőr művészien használja a régi és a legújabb filmes technikai megoldásokat is. Az elmúlt negyven év során mintegy száz játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott,

stílusa a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete, még kifejezetten dokumentarista filmjeiben is van poétikus, stilizált elem.

Ragályi Elemér csaknem egy évtizedig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (ma Egyetemen), több alkalommal is operatőri mesteriskolát vezetett Zsigmond Vilmossal az etyeki Korda Filmstúdióban. Azt vallja:

Nem szeretem, ha egy rossz film a külalakjával csillog; a jól végzett operatőri munkák lelógnak a filmről, és ornamentikának hatnak. Annyira jó egy film, amennyire együttesen jó a forgatókönyve, a rendezője és az operatőre."

Művészi munkája elismeréseként 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1985-ben kiváló művész címet, 1991-ben Kossuth-díjat kapott. A Magyar Filmszemlén hat alkalommal díjazták a legjobb operatőrként, 2008-ban a Nincs kegyelemért elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat. Érdekesség, hogy a film operatőre a fia volt, akivel azóta is többször dolgozott együtt. 2012-ben az Aranyszem Operatőr Fesztiválon az év operatőre, és az Illés György-díjat vehette át. A Josephine Baker élete című alkotásért megkapta az Amerikai Operatőrök Szövetségének - Cable ACE - televíziós díját, s ő fényképezte A remény útja című svájci lélektani drámát, amely 1991-ben Oscar-díjat kapott a legjobb külföldi film kategóriában.

1996-ban a Raszputyin című tévés filmprodukció operatőri munkájáért a tévés Oscarnak tartott Emmy-díjjal jutalmazták, 2001-ben újabb jelölést kapott az Anna Frank igaz története című tévésorozat fényképezéséért. 2014-ben Prima Díjban részesült, és Rákosmente díszpolgára lett. Többször nyerte el a filmkritikusok díját, két éve az 1945 című alkotásért. 2018-ban életműdíjjal ismerték el a Kovács László és Zsigmond Vilmos operatőrversenyen, valamint a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon, idén pedig a magyar filmkritikusok életműdíját vehette át sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért.

A világhírű filmes a hírek szerint új területen is ki akarja próbálni magát: ír, novelláskötetet készül kiadni.

Új alkotói korszaka hetven fölött kezdődött – Ragályi Elemér

Kapcsolódó

Új alkotói korszaka hetven fölött kezdődött – Ragályi Elemér

Keresztre feszíttette Christian Bale-t, Budapesten vezetgette Scarlett Johanssont, Robin Williams pedig mindenben kikérte a véleményét. Ragályi Elemér Kult50-ben megjelent portréja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.
Klasszikus

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Elhunyt a francia újhullám sztárja, Anna Karina

A dán születésű francia színésznő, modell és filmrendező, Jean-Luc Godard rendező volt felesége 79 évesen, rák következtében hunyt el december 14-én.
Vizuál Film

Sundance-nagydíjas makedón filmmel, a Méz-királynővel nyit a BIDF

"A siker is történet" - hangzik a BIDF legújabb szlogenje, és valóban, a 2020-as BIDF versenyfilmjei ismét átütőek, egyediek, művészi megfogalmazásukban tabukat döntögetőek lesznek. Budapest legnézettebb fesztiváljára már most lehet jegyeket, bérletet venni.
Vizuál Film

Megfilmesítik a Mester és Margaritát

Bulgakov regényének mozis változatát A nagy Gatsby-t is rendező Baz Luhrmann forgatja.
Vizuál gyász

Elhunyt Danny Aiello amerikai színész

Rövid betegség után, péntekre virradóra egy New Jersey-i kórházban meghalt Danny Aiello amerikai színész.
Vizuál képregény

KÉP-regény: Lövésem volt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, hogy milyen volt, amikor majdnem lelőtték.