Színház

A falakat néha lágyan lehet ledönteni – Lőrinc Katalin és Hegymegi Máté a Kult50-ben

2019.07.02. 14:25
Ajánlom
A Kult50 legújabb részében Hegymegi Máté rendező és Lőrinc Katalin táncművész beszélget kontrollról, a kontroll elvesztéséről, feminizmusról, Woyzeckről és persze Jeanne d’Arc-ról.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Lőrinc Katalin

Lőrinc Katalin egy személyben képvisel mindent, amire a mai magyar táncművészetnek szüksége volna.

Táncpedagógusként paradigmaváltást vitt véghez, amikor a Magyar Táncművészeti Egyetem első modern évfolyamának élén egy teljesen új, növendékközpontú szemléletet vezetett be, szembemenve az intézmény sok évtizedes tradícióival, erősen hierarchikus rendszerével. Az első végzős évfolyam 2018-ban a Müpában tartott bemutató előadást, ahol érett, koreográfiai alkotásra is kész húszéves növendékei revelációkent, üde tavaszi záporként hatottak a közönségre. Mindeközben Lőrinc Katalin előadóként újra és újra rácáfol arra az erős sztereotípiára, hogy csak a húszéveseké a táncszínpad.

lorinc_katalin_foto_kincses_gyula-144750.jpg

Lőrinc Katalin (Fotó/Forrás: Kincses Gyula)

Táncosként mágnes gyanánt vonzza a nézői tekintetet.

Így volt ez a Duda Éva rendezte, Utópia című 2018-as előadásban és a Székesfehérvári Balett Színház Naplementéjében is. Minden bizonnyal törékeny, kislányos alkatának és emberi-előadói bölcsességének különös szintézise hat olyan erővel a színpadon, hogy az ember a létezés új dimenzióiba kap beavatást általa. És van még egy harmadik aspektusa az ő megkerülhetetlenségének: táncteoretikuskent azért is sokat tesz, hogy szavakat találjunk a karok és lábak poézisének verbalitáson túli mibenlétére.

2018-ban jelent meg A test mint szöveg című kötete, amelyben az előadói, pedagógusi és elméleti tapasztalatait összegezte, új definíciókat keresve az itthon még gyerekcipőben járó táncszakírás bizonytalan terminusai helyett. Lőrinc Katalin tehát minden szinten lefedi a mai magyar táncművészetet, amihez kétségtelenül hozzájárult, hogy rengeteg időt töltött nagynevű európai társulatoknál, és így szert tett egy valóban nyitott gondolkodásmódra.

(szerző: Szász Emese)

 

Hegymegi Máté

Szereti az erős állításokat a színpadon. Woyzecke a részvétnélküliség és a kiszolgáltatottság drámája. Jeanne d’Arc-előadásával is közös gondolkodásra hív minket a jelenről. Mindkettőt 2018-ban rendezte kihagyhatatlanná.

Öt nappal a köztársaság kikiáltása előtt született 1989-ben Hegymegi Máté. Húszévesen vették fel színházrendező, fizikai színházi koreográfus-rendező szakra. Horváth Csaba és Lukáts Andor voltak az osztályfőnökei. Hegymegi is adott egy megfejtést a fizikai színházra: szerinte „beszélő mozgás”, prózával vagy nélküle, s nem lényege a gyönyörködtetés.

Öt éve diplomázott. Minden megnyilvánulása egyedi – hatásos formai elemekkel, képekkel, különös fényekkel –, akár a k2 csapatával, akár a Katonával, akár a Stúdió K-val dolgozik. Utóbbi társulattal kultikussá rendezte a kőbányai pincerendszerben a Peer Gyntöt.

hegymegi_mate_foto_tokar_tamas_takarek_csopoert_junior_prima-144625.jpg

Hegymegi Máté (Fotó/Forrás: Tokár Tamás)

Woyzeck-előadása azt firtatja, mitől veszíti el egy ember a kontrollt a döntései fölött, s lép meg olyan dolgokat, amelyeket józanul gondolkodva fel sem vetne magában. Büchner darabjának szakadozott, töredezett jelenetei közé mázsányi csendet rak Hegymegi. Testekkel, mozgásokkal is alakítja a teret. Rövid jelenetekben hosszú utat járnak be a színészei. Cipelik magukkal a díszletelemeket – folyvást változtatva az előadás látószögét.

Állandó alkotótársával, Garai Judit dramaturggal formálta a Woyzecket, akárcsak a Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében című előadás szövegét. (Anouilh, Shaw, Schiller darabjait és az eredeti per anyagát is használták.) Jeanne d’Arc egy kettészakadt gyűlöletországot akar összehozni hitével, elszántságával. Előbb kihasználják, majd cserben hagyják, eltüntetik. Hegymegi Máté színháza viszont nem engedi eltűnni a problémákat, amelyek minket érintenek. Előadása arról is szól: ha feladjuk meggyőződésünket, elsősorban magunkat áruljuk el.

(szerző: Karácsony Ágnes)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház gyász

Elhunyt Babarczy László

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színházrendező, színigazgató, tanár, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja hosszú betegség után, 86 éves korában halt meg – tudatta a művész lánya, Babarczy Eszter.
Színház ajánló

Modernkori boszorkányüldözés – a Vadászat a Budaörsi Latinovits Színház műsorán

Érzékeny témát feszeget a Budaörsi Latinovits Színház február végi bemutatója, súlyos vád és önbíráskodás feszül egymásnak, zsigeri düh kontra jogrend. A Pelsőczy Réka rendezte előadás a közösség erejének kétélűségét vizsgálja.
Színház ajánló

Szent őrületben – a Szentivánéji álom a Budaörsi Latinovits Színház műsorán

A Szentivánéji álom egyike Shakespeare legőrültebb darabjainak, ami nem csekélység: Shakespeare és az őrület hosszú, cikkcakkos közös határral rendelkeznek. De, szemben a két őrület-tragédiával, a Macbeth-tel vagy a Lear királlyal, a Szentivánéji vígjáték-őrülete nem halálos, legalábbis látszatra nem az, illetve csak jóval később halunk majd bele, amikor már arra sem emlékszünk, hogy mibe is haltunk bele.
Színház interjú

„Nem kell mindenkinek egyformának lennie” – interjú Balázs Andreával

Január 28-án mutatja be a Karinthy Színház a Budapest Playhouse független produkciós műhellyel közösen, Iványi Árpád rendezésében Neil LaBute szatirikus komédiáját, melynek főszerepét Balázs Andrea alakítja. Az Olivier-díjra is jelölt FAT PIG (Kövér disznó) a mai társadalmat veszi górcső alá, és többek között azt a kérdést feszegeti, hogy milyen hatással vannak ránk a társadalmi elvárások. A színésznővel idealizálásról, testképzavarról és az előadás mély mondanivalójáról is beszélgettünk.
Színház ajánló

Önmegvalósítás kutyabőrben – monodráma Kafka nyomán a 3K-ban

Vadász Krisztina előadása a fizikai és a prózai színház nyelvén beszél az önmegvalósítás és önállóság nehézségeiről, a megerősítésekről, illetve azok hiányáról, szabadságról és az igazság fáradhatatlan kutatásáról. A monodráma február 18-tól látható a 3K Kulturális Központban.