Könyv

Szabadon böngészhető Babits Mihály és Török Sophie levelezése

2021.08.10. 18:35
Ajánlom
Babits Mihály halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából vált elérhetővé a COPIA adatbázis, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött, a 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóinak történeti forrásanyagait dolgozza fel. Elsőként a rendkívül gazdag Babits-hagyatékot.

A nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, az új Copia adatbázis, a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes körű feldolgozására és a közkincskörbe tartozó csaknem 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik. A kutatók és a nagyközönség számára jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázis keretében válik hozzáférhetővé ez a mintegy harmincezer oldalnyi kéziratanyag, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához is.

A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatnak.

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Babits-hagyaték a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt gyűjteménye, amely nem kizárólag az irodalmi művek kéziratait őrizte meg, hanem a költő feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhetően egyedülálló fényképanyagot is, amely sokkal mélyebben mutatja meg kettőjük közös életét és a körülöttük szerveződő irodalmi és művészi közeget, mint az irodalom körében megszokott protokolláris felvételek.

fond-III-0345-001_01r-145829.jpg

Csáth Géza levele Babits Mihályhoz – Budapest, 1904. október 17. (Fotó/Forrás: OSZK)

A Babits-hagyaték sorsa

A Babits-fond utóélete meglehetősen hányatott volt, megőrzésében már nem csak a költő feleségének szerepe hangsúlyozható. Török Sophie 1921-es házasságkötésüktől fogva gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta. Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, emellett több ezer fényképet készített életükről, barátaikról. 1941 után Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el. A front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, az részben visszakerült a Jagelló utcai lakásba. Ezt követően részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan valamennyi anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcába.

A negyvenes évek közepére Török Sophie egészségi állapota megromlott, ezt követően az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése Keresztury Dezsőnek, az OSZK főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy hajlandó megvásárolni a nemzeti könyvtár részére a kulturális kormányzat szemében persona non gratának számító Babits hagyatékát. A kéziratok ekkor kerültek a Múzeum körúti épületbe. Török Sophie rendelkezésének megfelelően a hagyatékot mintegy tíz évig zárt letétként őrizték, a részletes feldolgozás a hatvanas években kezdődött.

fond-III-0780-011_01r-122605.jpg

Kosztolányi Dezső levele Babits Mihálynak (Fotó/Forrás: OSZK)

A költő életművének publikálásában és feldolgozásában a magyar irodalomtudomány az utóbbi évtizedekben nagyon jelentős eredményeket ért el. Megindultak és egyes műfajok esetében nagy előrehaladást tettek a kritikai kiadás alsorozatai, emellett pedig kiemelkedően fontos tematikus, műfaji válogatások is születtek nagyfokú filológiai igényességgel.

A hatalmas levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból pedig számos Babits-levél megjelent más szerzőkhöz – Osvát Ernő, Gellért Aladár, Schöpflin Gyula, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Illyés Gyula – köthető levélkiadásokban.

Arányaiban azonban a fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada tekinthető még mindig publikálatlannak, a Török Sophie-levelek pedig csaknem teljes egészükben azok. 

Az új adatbázisban a levélanyag után a fényképeket, valamint a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat kívánják hozzáférhetővé tenni.

Babits_Esti_kerdes-125552.jpg

Babits Mihály Esti kérdés című verse a költő előadásában. Babitsné Török Sophie kérésére 1937-ben Makai István hangmérnök vette fel a rádióból és rögzítette a felvételt röntgenfóliára. (Fotó/Forrás: OSZK)

A nemzeti könyvtár Fotótér, a Földabrosz, a Plakáttár, a Régi Ritka és a Hangtár új generációs digitális tartalomszolgáltatásai sorában a most induló Copia adatbázis ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb adatoknak a folyamatos megjelenítésével, hozzáférhetővé tételével. Ezek jelentős hányada nem pusztán tartalmával, de ereklyeértékével is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális részét képezik, a nagyközönség mellett az oktatás számára is. A harmincezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához.

Fejléckép: A Baumgarten Alapítvány két kurátora, Basch Lóránt és Babits Mihály Török Sophie-val, valamint Basch húgaival, Edittel és Ilonával (fotó: OSZK_Fond III/2254/20.)

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Kapcsolódó

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

Programkereső

Legolvasottabb

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Rónaszegi Miklós író

A Delfin könyvek egykori szerkesztője 91 éves volt – írta meg a Magyar Nemzet.
Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.