Könyv

Izraelbe kerülhetnek Kafka eddig elzárt, ismeretlen művei

2019.04.18. 10:55
Ajánlom
Szakértők szerint a szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után csonkán megjelent művének befejezését is.

Hamarosan Izraelbe kerülhetnek a svájci széfekbe zárt Franz Kafka-szövegek, miután a szerző irodalmi hagyatékáról folytatott évtizedes pereskedés eredményeként egy zürichi bíróság a múlt héten jóváhagyta azokat az izraeli bírósági ítéleteket, amelyek szerint meg kell nyitni a svájci banktrezorokat és Izraeli Nemzeti Könyvtárba kell szállítani tartalmukat.

Az egyelőre ismeretlen tartalmú írások új fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, a Prágában élt német anyanyelvű zsidó íróra, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. Valószínűleg több csonkán megjelent mű teljes befejezése is megvan a szövegek között.

Sculpture-Franz-Kafka-Monument-Prague-1313546-105127.jpg

A prágai Kafka-emlékmű (Fotó/Forrás: MaxPixel)

Az izraeli legfelsőbb bíróság már korábban megfosztott egy izraeli családot a birtokában lévő Kafka-kéziratok feletti rendelkezés jogától. A hagyatékot ez a család helyi bankok széfjeiben, illetve egy kaotikus, macskákkal teli tel-avivi lakásban őrizte.

A svájci döntéssel befejeződött Kafka szinte minden ismert írásának az Izraeli Nemzeti Könyvtár általi megszerzése. A tulajdonjoggal kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, mivel előszeretettel ábrázolt műveiben abszurd jogi helyzeteket. A Per című könyvében például egy banki tisztviselőt anélkül vetnek alá kínzó bírósági eljárásnak, hogy megmondanák, mivel is gyanúsítják.

„Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát,

de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak” – mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője.

„A per talán véget ért, de kulturális hovatartozásának és örökségének kérdése még nagyon sokáig velünk marad” – tette hozzá.

Franz_Kafka_from_National_Library_Israel-105304.jpg

Franz Kafka (Fotó/Forrás: National Library Israel)

Kafka barátjára, szerkesztőjére és kiadójára, Max Brodra hagyta írásait, miután negyvenéves korában, 1924-ben, tuberkulózis okozta halála előtt megeskette, hogy elégeti őket. Brod azonban ehelyett kiadta a birtokában lévő legtöbb művet, A pert, A kastélyt, az Amerika című írást, ezzel a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává téve a halott szerzőt.

Max Brod 1938-ban Palesztinába menekült a nácik elől, és magával hozta Kafka még kiadatlan írói hagyatékát.

1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffe-nak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek.

Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby's 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz.

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték úgymond „a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára”.

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

Kapcsolódó

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?

Kafka tragikus szerelmének nyomában

Kafka tragikus szerelmének nyomában

Kafka utolsó szerelméhez írt leveleit a nácik kobozták el. Az egykori kedves egy névrokona nemrég őrült kutatásba kezdett utánuk.

Félálom-állapot, ami Kafkát inspirálta

Félálom-állapot, ami Kafkát inspirálta

Alvás előtt gondolatainkat szoktuk rendszerezni, vagy épp kikapcsoljuk agyunkat és ráhangolódunk az alvásra. Kafkának ez az állapot jelentette a fő inspirációt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Jazz/World

Jazz, punk attitűddel: itt a Barabás Lőrinc Quartet új lemeze!

A világ nyitott tér a játékra a Barabás Lőrinc Quartet új lemezén, amelyet nem utolsósorban Miles Davis fúziós hangja ihletett. Hallgassa meg az Open című album dalait!
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Könyv hír

„Messziről jön a vers, és hirtelen töri rád az ajtót” - Megjelent Kántor Péter posztumusz kötete

Elegendő ok címmel, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Kántor Péter posztumusz verseskötete. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjjal kitüntetett költő, műfordító 71 éves korában, 2021. július 21-én hunyt el. 
Könyv hír

André Ferenc nyerte a PesText szakmai díját

André Ferenc Foszfor és verejték című alkotása nyerte a Pestext világirodalmi fesztivál szakmai díját. A „Buborék” hívószóra kiírt irodalmi pályázat győztese a pénzjutalmon felül fellépési lehetőséget kap a szeptember végi fesztiválon.
Könyv interjú

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Könyv hír

Krasznahorkai László osztrák állami kitüntetést kapott

Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda idén az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért kitüntetést, melyet az író Salzburgban vehetett át Andrea Mayer osztrák művészeti és kulturális államtitkártól.