Könyv

„Ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam!”

2019.04.12. 08:50
Ajánlom
Mi történik, ha a nagy szerelem rögtön az első? És ha tizenegy évesen éri az embert? Vera életében szinte minden felborul, de ennek csak közvetve van köze az új lengyel fiúhoz, Józefhez. Grecsó Krisztiánnal a nyolcvanas évek Szegedjén játszódó új regényéről beszélgettünk.

A regény szakít a korábbi témáiddal és helyszíneddel. Mi az oka a váltásnak?

Én nem látom másképp a világot ebben a Verában attól, mert ez nem alanyi könyv, de bizonyos szempontból mégis is az. Nem abban az értelemben, hogy Flaubert-t idézve szellemeskednék: „Bovaryné/Vera én vagyok.” Egyáltalán nem, de

mindaz, ami számomra fontos – vagyis az elemi családi történetek, a generációk közötti megbékélés, az összhang megtalálása, a családi összetartás és a történetek megismerése –, itt is előkerül.

Ezek a mániáim nem múltak el. Ahogy ez a regény látja a világot, amilyen értékrendje van, az is illeszkedik ebbe a sorba, attól függetlenül, hogy ez nem falun játszódik.

Miért pont Szegedre esett a választásod?

Egy vidéki városra volt szükségem, aminél fontos volt, hogy a centrumtól különbözzék, mégis nagyváros. Másfelől viszont olyan hely kellett, ahol van szimfonikus zenekar, színház. Szegedet ismerem, szeretem, oda jártam egyetemre. Békéscsabát most nem tudtam használni, túl karakteres: szlovák alapú város, és paraszti kultúrára épül – teljesen másfajta választás lett volna.

grecso_vera_b1-224229.jpg

Grecsó Krisztián: Vera (Fotó/Forrás: Magvető Kiadó)

Mennyire ástad bele magad a város történetébe?

Utánaolvastam, aminek kellett: onnantól kezdve, hogy mi volt az úttörőcsapat neve, egészen odáig, hogy a Napsugár áruház mikor nyitott, és hogyan. Túlzásba nem vittem – már csak azért sem, mert arra vigyáznom kellett, hogy mindezt egy kislány szemén keresztül látjuk.

Nem a kislány az elbeszélő, de az elbeszélőnk korlátozott tudású: azt látja, érzi, hallja, amit a kislány lát, hall, érez.

Csak annyira lehetett fontos az, hogy a szocializmusban élünk, vagy hogy milyen a technika, amennyire ez egy 11 éves lánynak számít. Természetesen neki a barátnő, az osztály, a szerelem, a szülők ügyei vagy a lovas torna fontos.

Ezt mindvégig igyekeztem tartani. Ne abban gyönyörködjék az olvasó, hogy ejnye, de szorgalmasan levéltáraztam! Annál jóval többet kikerestem, mint ami a könyvbe bekerült. De semmi olyasmivel nem akartam terhelni, ami a kislány szempontjából nem fontos, mert akkor megbomlik a szöveg szövete.

Meglepően fiatal főszereplőt választottál: Vera csak 11 éves.

Hogyne, hiszen az a legfontosabb dolog, hogy ez a szerelem túl korán jön. Van valami, ami egyébként nagy és szép dolog, de itt kilöki Vera életét a megszokott mederből. Ez az új élet egy csomó titokra, rejtélyre és elhallgatásra derít fényt, és elindul valami olyasmi, amit nem is biztos, hogy ennek a kislánynak kellett volna elindítani. Az viszont biztos, hogy nem őneki kellene a hátán vinnie, egyenesben tartania.

Különös játéka a Jóistennek, hogy sokszor azokra méri ezeket a terheket, akik elvileg a leggyengébbek, akik nem odavalók, akik gyerekek, akik valamilyen módon igaz emberek, de ez a teher még túl nagy számukra.

És eldől, hogy fel bírnak-e nőni a feladathoz, elbírják-e ezt a súlyt, vagy nem.

grecso_k-8174_c_valuska_gabor-224248.jpg

Grecsó Krisztián (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A család pedig épp kímélni akarja a kislányt…

A nyolcvanas években az volt a pedagógiai álláspont, hogy egy örökbe fogadott gyerek esetében ne mondják el neki ezt a tényt. Így megkímélik attól a tehertől, attól a krízistől, hogy megtudja, őróla valamilyen ok miatt a vér szerinti szüleinek le kellett mondaniuk.

Hiszen ha nem tudja, nem fáj; miért kellene ezzel a teherrel élnie. Ez az elv csak egyetlen dologgal nem számolt: az emberrel.

Mert ennek természetesen az lett a következménye, hogy mindenki tudta az adott ember környezetében, csak ő nem.

A titkolózás a családban bárkinek ismerős lehet.

Ez a fajta eltitkolás tökéletesen illeszkedik abba a családfelfogásba, ami Kelet-Európában egyébként is kialakult, miszerint jobb, ha a gyerek elől elhallgatjuk a gyökereit, a generációs kríziseket.

Félünk is, mert az óvodában esetleg elpletykál valamit, és bajunk lesz belőle. Egyébként sem baj, ha a gyereket nem terheljük vele, mert akkor neki nem fáj. Hogyne tudná? Hogyne érezné? Nem hülye, csak gyerek. Érezni fogja az elhallgatások mögötti szünetekből, hogy valami baj van. Ugyanígy folyamatos gyanúval és szorongással érezni fogja, hogy a születése és a származása körül valami nem tiszta.

Grecsó Krisztián: Vera
Magvető Kiadó, Megjelenés: 2019. március 1.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-csel. 
Könyv

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv portré

A legidősebb Nobel-díjas író csak legyintett, mikor megtudta, hogy nyert

Az 1956-os magyar forradalom leverése után nemcsak kilépett a kommunistapártból, de egyetlen művészeti-politikai irányzathoz sem csatlakozott többé. 1919. október 22-én született Doris Lessing brit írónő. 
Könyv hír

Karl Ove Knausgaard új könyvét száz évig senki sem láthatja

A norvég író is ír is csatlakozott a Jövő Könyvtára kezdeményezéshez, amelynek könyveihez most növesztik a lucfenyőket - számolt be róla a The Guardian vasárnap.
Könyv magazin

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.
Könyv portré

Az író, akinek első kisregénye miatt sajtóper indult

Dolgozott textilkereskedésben, volt bélyegkereskedő és nyelvtanár is.1894. október 18-án született Déry Tibor, a 20. századi magyar próza egyik jelentős képviselője. 
Könyv gyerekkönyv

Milyen egy nagykorú könyvesbolt?

Idén ősszel ünnepli 18. születésnapját a Pagony. A jeles alkalomból szombaton egész nap egymást érik a programok a Bartók Pagonyban, ahova az írók és illusztrátorok is ellátogatnak.