Könyv

„Egy jó mesénél nem kell több” - Spiró György a Lírástudók vendége

2021.07.07. 16:55
Ajánlom
A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Spiró György író, akivel új esszékötetéről beszélgetünk.
mikorszabad-102421.jpg

Spiró György: Mikor szabad ölni? (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Spiró Györggyel legújabb esszékötete, a Mikor szabad ölni? megjelenése kapcsán beszélgetett Szabó T. Anna, aki „megbízható vonatkoztatási pontnak” tartja vendégét, és szeretettel ajánlja üdítően rövid, jól és többször is olvasható esszéit.

A kötet írásai sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről.

Ahogyan a szövegekből és az adásból is kiderül, Spiró György alapműnek tekinti Heltai Jenő naplóit, és az olvasni vágyóknak több hasonlót is ajánl, köztük Gyarmati Fanni, Fenyő Miksa, vagy Jókai Mór 1848-49-es naplóit. Mint mondja, a szubjektív történelem kimeríthetetlen forrásai ezek a szövegek, hiedelmek, pletykák, rémhírek, féligazságok tárházai.

A műsor vendége azt is elárulja, ha ő maga ír-e naplót, és ha nem, akkor miért mégis. Mint mondja, a naplók varázsát éppen az adja, hogy nem szépirodalmi művek. Sok szó esik az adásban a leírt szöveg és az emlékezet működéséről is, a szépirodalom „bevésődéséről”, és az írói megformálás vizualitásáról. Spiró szerint:

A megformált szépirodalom egyszerre hat a rációra és az érzelmekre, és még indulatokat is ki tud váltani.”

Szabó T. Anna Kertész Imre könyvespolcáról is faggatja az írót, aki mesél a pályatárs kivételes humoráról és szellemességéről, saját pályakezdéséről, és azokról az irodalmi elődökről, akik fiatal korában támogatták, felfedezték. Új esszékötetéből az is kiderül, hogyan lett Juhász Ferenc epigonja, Kertész Imre gépírója, Göncz Árpád testőre, és hogyan vesztett el – szándéka ellenére – egy teljes Fejes Endre drámakéziratot.

Olvasni jó” - üzeni a kötet és a beszélgetés, és „egy jó mesénél nem kell több”

- teszi hozzá Spiró György, hiszen a mítoszok, a népmesék hihetetlen távolságokat tudnak bevilágítani. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében a Spiró-esszék empatikus és okos ajánlatok arról hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

IMG_20210616_150914-105911.jpg

Spiró György és Szabó T. Anna a Lírástudók felvételén a Pentaton Hangstúdióban (Fotó/Forrás: Fidelio)

 

Könyvajánló

A műsorban érintett könyvek:

A műsor könyvajánló rovatában ezúttal is öt újonnan megjelent kiadványt mutatunk be. Egy egészen fiatal írónő, Kocsis Laura első regényével kezdünk, amely az Ellenpontok-sorozatban jelent meg, a címe: Cseréljünk!. Az elbeszélő, Emma, aki a háta közepére sem kívánja a hozzájuk költöző thai cserediákot, és ezt nem is nagyon titkolja. Nittaya viszont meg van győződve róla, hogy a magyar lány nagyon kedves, csak furcsa a humora. Nem is sejti, mi az, ami Emmát nyomaszthatja, egészen addig, míg együtt nem találják magukat egy lépcső alatti zugban, ahol Emma mindent bevall... Kocsis Laura regénye két különböző világról ír, és arról, hogyan érthetjük meg egymást. A történet a két főszereplő lány szempontjából olvasható a könyv első- és hátsó oldaláról kezdve, középen pedig összeér. Az Ellenpontok feliratnál érdemes lapozni, és elolvasni, hogy ugyanazt a történést mennyire másként látja másik szereplő. 

Cserháti Éva: Szabadulószoba - A K. É. Z. második esete című új krimikötete kisebb időutazás, 1974. és 2016. között játszódik. Baleset vagy gyilkosság, teszi fel a műfaj örök kérdését a szerző, amit Magyar Vanda magánnyomozó fejt meg, ráadásul ez karrierjének első megbízása. Bár látszólag a véletlen szeszélye rendezi a történéseket, a nyomozás során évtizedes hallgatások törnek meg. Mindennek a mozgatórugója a család és a szeretet, de nem mindegy, mekkora árat kell fizetni érte. A kiindulópontokról ennyit árul el a szerző: 1974. június. Öt nő várakozik az abortuszbizottságra a nagykőrösi Nővédelmi Tanácsadóban. Mindannyian a városi konzervgyárban dolgoznak. Aznap este egyikük nem tér haza. Eltűnésének oka ismeretlen.
2016. január. Egy budapesti szabadulószobában a fiatal aktivistacsoport vezetője anafilaxiás sokkban életét veszti. Véletlenül ivott volna bele az allergén anyagot tartalmazó italba, vagy valaki szándékosan cserélte ki a poharak fedelét? 

Kevesen tudnak úgy mesélni, mint a talán legismertebb chilei írónő, Isabel Allende. Új kötete, a Tengernek karcsú szirma a spanyol polgárháború vége felé indul, és szintén önéletrajzi elemekkel átszőtt, mint korábbi írásai. Egy Chilébe érkező család kényszerű emigráció-története elevenedik fel a könyv lapjain, akik éppen csak beilleszkednek új környezetükbe, már-már elhiszik, hogy megtalálták a békét, amikor Pinochet katonai puccsa után újra emigrációba kényszerülnek, ezúttal Venezuelába. Kalandos körülmények között kerülnek vissza Chilébe, hiszen ahogy a szerző mondja, "ha eleget él az ember, minden kör bezárul". Sodró, megrendítő és felemelő események, nem hétköznapi szereplők kalauzolják végig az olvasót a 20. század Európáján és Dél-Amerikáján. Nincs hely a világon, ahol jobban ismernék a populista önkényuralmak és az ugrásra kész államcsínyek természetét vagy a lélek gyógyulásához fűzött reményt és a szerelem gyógyító erejébe vetett hitet, mint Latin-Amerikában, de még inkább Chilében. És nincs, aki erről érzékenyebben, árnyaltabban és pontosabban tudna mesélni, mint Isabel Allende.

konyvboritok-102409.jpg

Az adásban érintett könyvek (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Fehér Béla új regénye, az Ördögcérna egy karneváli nyomozás története, jelen és a múlt, hétköznapi és különleges, valóságos és természetfeletti szférák gabalyodnak össze benne. A helyszín egy vastavai vendégfogadó, a Sárga Pipacs. Ennek a környékén forgatják a Zöldvendéglő című filmet. A stáb tagjai egyszerre próbálnak haladni a munkájukkal és eligazodni kusza magánéletükben. Ugyanez a fogadó nemzedékekkel korábban a Nyugat íróinak biztosított kikapcsolódást, Kosztolányi, Ady, Móricz vagy épp Babits kúrálta itt magát. A fogadó falát akkor is és azóta is egy családi ereklye, Alfons Mucha szecessziós plakátja díszítette, amely egészen megbabonázta Lompost, a film rendezőjét: a fogadós nagyapja, II. Rideg kapta személyesen Hatvany bárótól. Mi az, ami a plakáton kívül összeköti a múltat és a jelent? Sikerrel járhat-e Berettyó Gyula, az őrült helytörténész megszállott kutatása, aki szerint a Sárga Pipacs voltaképpen átjáró a levegőn túli világba, amelyen keresztül az ördögök bármikor megkísérthetnek minket? És ki az a Putto, akinek elbeszélésében csigavonalban fonódik az idő? Az Ördögcérnában különböző világok és nyelvek pompáznak karneváli tarkaságban.

Doron Rabinovici első magyarul olvasható regénye, A földönkívüliek sodró lendületű, sötét szatíra árulásról, megalkuvásról és a szenzációhajhász média felelősségéről egy olyan korban, ahol mindent a profit és az álhírek irányítanak. A rádióban bemondják a szenzációs hírt: az idegenek megérkeztek a Földre. Az embereken úrrá lesz az izgatottság, az eufória és az ismeretlentől való félelem, ami súlyos zavargásokhoz vezet. Sol egy internetes gasztromagazin alapítója, munkahelye pedig hamar az események középpontjába kerül. Elindítják a Forráspont című talkshow-t, amelyben szakértők, összeesküvéselmélet-hívők és az utca embere mondhatja el a történtekkel kapcsolatos véleményét és tapasztalatait. Felröppen a pletyka, hogy a földönkívülieknek egyetlen kérésük van, az önkéntes emberáldozat, ezért a világ televíziói elkezdik sugározni a viadalokat, amelyek bajnokaira sosem látott gazdagság, veszteseire pedig a vágóhíd vár. Amikor Sol egyetemista szomszédja, Elliot úgy dönt, hogy jelentkezik a műsorba, felgyorsulnak az események, és az újságíró rájön, milyen keskeny a határ a kényszer és a szabad akarat között.

Az új adás itt hallgatható meg:

 

Lírástudók minden második szerdán este fél 8-kor jelentkezik új részekkel.

Programkereső

Legolvasottabb

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Szabadon böngészhető Babits Mihály és Török Sophie levelezése

Babits Mihály halálának nyolcvanadik évfordulója alkalmából vált elérhetővé a COPIA adatbázis, amely az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött, a 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóinak történeti forrásanyagait dolgozza fel. Elsőként a rendkívül gazdag Babits-hagyatékot.
Könyv hír

Világrekordra készül Nemere István 758. könyvével

Augusztus 7-én, szombaton az író több új könyvét is bemutatja, ezzel pedig többször is megdönti az élő szerző legtöbb megjelent könyvének világrekordját – szúrta ki a hvg.hu.
Könyv hír

A könyvek lapjain elevenedik meg Dante alakja

Az itáliai mester halálának évfordulója alkalmából Dante 700 címmel nyílik régi, muzeális könyveket is bemutató kiállítás július 30-án a szegedi Somogyi könyvtárban.
Könyv hír

A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro is esélyes a Booker-díjra

Július 27-én kihirdették az egyik legjelentősebb irodalmi díj, a Booker jelöltjeit. A 13 döntős művet 158 könyv közül választotta ki a szakmai zsűri.
Könyv hír

„Messziről jön a vers, és hirtelen töri rád az ajtót” - Megjelent Kántor Péter posztumusz kötete

Elegendő ok címmel, a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg Kántor Péter posztumusz verseskötete. A József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjjal kitüntetett költő, műfordító 71 éves korában, 2021. július 21-én hunyt el.