Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.04.16. 16:20
Ajánlom
Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Rohmann Ditta

Nagyapja Rohmann Henrik hárfaművész, tanár. Édesapja Rohmann Imre zongoraművész, karmester. Rohmann Ditta beleszületett a zenébe. Kivételes zeneiség. Úgy játszik a csellón, mintha csak hagyná a zenének, hogy őrajta keresztül áramoljon.

Rohmann Ditta játéka szuggesztív, virtuóz és érzékeny. Szenvedélyes. Mindegy, mit játszik. Persze számára Bach a levegő, vele beletekinthet a végtelenbe, még akkor is, ha zenéje szigorú koncentrációt, mély intellektuális figyelmet követel az előadótól. Nyilván a hallgatótól is. Egyszer mesélte Rohmann Ditta, hogy amikor Eisenachban, Bach szülőházában zenélt, azt nézte, a sokablakos épületből milyen tájat láthatott Bach, milyen hatással lehetett az rá. Azóta is sokszor eszébe jut Bach „műveinek domborzata”, szólamai föl, le.

Egyébként tízévesen tanulta az első Bach-művet. Anyanyelvének tartja.

IMG_1968CRaffayZsofi-091650.jpg

Rohmann Ditta (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

A kortársakat is természetesen beszéli – jól hallható ez a Solo Cello Portrait című lemezén, amely 2018-ban jelent meg a Hungarotonnál. A csellóművésznek ez az ötödik albuma ott. Kodály Zoltán és Ligeti György szólószonátái mellett például Eötvös Péter darabját – Két vers Pollynak – is játssza. Megszólaltatja Kurtág Györgytől a Szókratész búcsúját, Dukay Barnabástól két olyan darabot is, amelyet neki, a csellistának ajánlott. Utóbbi három mű lemezfelvétele világpremier. Rohmann Ditta Solo Cello Portrait albumának választott zenéi – és zenei gondolkodásának, értelmezésének különleges módja, ahogyan elszakad a prekoncepcióktól – tényleg kiadják a csellóművész portréját.

Szeret a műfajok közt átjárni. Körbejátszani a művészetet

– olykor nemcsak zenével, hanem szóval is. Nem is kell azon csodálkozni, hogy újabban színész is egy kortárs magyar drámában.

(szerző: Karácsony Ágnes)

Söndörgő

Kind Of Béla – a zenekar egyik legújabb számának címe remekül szemlélteti, miben áll a „söndörgőség”: népzenei hagyományok bartóki szemlélettel, a klasszikus zene precizitásával, az improvizáció szabadsága és rengeteg humor.

Az említett számban mintha Bartók Béla Román népi táncokból ismert dallamát Miles Davis fújná fekete trombitáján egy szerb hegymagaslaton. Pedig Eredics Benjamin játszotta föl ezt egy belvárosi stúdióban, tamburakísérettel.

A Söndörgő úgy szűri át magán a különböző zenei kultúrákat, hogy közben nem uniformizál, nem butít le, nem keresi az eladhatóság ízetlen kenyerét, az emberek mégis megveszik.

Hogy miért? Adott az életerőtől duzzadó délszláv népzene, amit a zenekar anyanyelvi szinten beszél. Szó szerint, hiszen a banda magját alkotó Eredics testvérek annak az Eredics Kálmánnak a fiai, akik a Vujicsics Együttessel először kezdtek el itthon délszláv népzenével foglalkozni. Nem is akartak kikerülni ennek a zenének a hatása alól, sőt, még valamit átemeltek a Vujicsics-iskolából: a klasszikus zenei szemléletet, ami náluk az apró díszítésektől hemzsegő zene kézműves igényű kidolgozottságában jelentkezik.

Sondorgook-135354.jpg

Söndörgő (Fotó/Forrás: Bondoró Utcaszínház Fesztivál )

Szinte gyerekek voltak, amikor megalapították a Söndörgőt, a zene ezért otthonos játszóterük lett: a szertelenséget pedig jól hasznosítják ma is, amikor eredeti dallamokat dolgoznak át, vagy saját számokat írnak a stílushűség igényével, nem tagadva azokat a 21. századi zenei hatásokat, amik érték őket. 2018-ban nagyot robbant – és zenei toplistákon landolt – a Szikra című albumuk, amit az Amsterdam Klezmer Banddel közösen készítettek. Ezen példa nélküli szerves fúzióját hozták létre a kontinentális klezmer zenének és a Kárpátmedencei tamburamuzsikának; a lemezbemutatón a két zenekar szinte bigbanddé olvadt össze, miközben a hangok csak úgy spricceltek a színpadról a multiinstrumentalista zenészek fesztelen szólóiban.

(szerző: Szász Emese)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50 - A kultúra ötven arca

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A Kult50-programban a beválogatott Ötvenet videós portrésorozatban mutatjuk be, amelyben különleges módon hoztuk össze a kulturális szereplőket. Akik pedig személyesen is találkoznának a művészekkel és a kategóriák védnökeivel, azokat havonta jelentkező pódiumbeszélgetéseinkre is várjuk, amelyek részleteiről folyamatosan beszámolunk felületeinken.

Az idei Ötvenet bemutató ingyenes Kult50 kiadványunk 2019. április 16-tól megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Vizuál

Elfajzott művészet a javából – Vaszilij Kandinszkij

Olyan művészetet akart teremteni, amely megszabadul a tárgyi ábrázolásból. A szovjetek elől Németországba menekült, a nácik elől Franciaországba. 75 éve hunyt el Vaszilij Kandinszkij.
Vizuál

Illusztrátoroktól kérhetsz személyre szóló rajzot karácsonyra

A legviccesebb kérésekről vagy a legemlékezetesebb kliensekről kérdeztük az illusztrátorokat a Pagony lassan hagyományosnak számító karácsony előtti jótékony rajzolása kapcsán.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Klasszikus interjú

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Klasszikus hír

Kecskés D. Balázs Istvánffy Benedek-díjat kapott

A fiatal zeneszerző Három románc című alkotása nyerte el a Magyar Zeneszerzők Egyesületének díját.
Klasszikus fidelio klasszik

Rost Andrea a Fidelio Klasszik vendége

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása december 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Elek Ányossal, ifj. Harangozó Gyulával és Rost Andreával.