Klasszikus

Csak jó és rossz zene létezik – Makláry László és Hámori Máté a Kult50-ben

2020.01.31. 13:50
Ajánlom
Hámori Máté karmester az Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője. Makláry László negyven éven át vezette az Operettszínház zenekarát. Mindkettőjüket beválasztottuk 2019-ben a Kult50-be, és most leültünk velük, hogy közösen beszélgessünk.

Nézze meg videósorozatunk legújabb részét:

Hámori Máté

Huszonöt év fiatal kor egy szimfonikus zenekarnál: épp ennyi idős az Óbudai Danubia Zenekar, amely Hámori Máté művészeti vezetésével virágkorába lépett.

Az 1983-as születésű karmester öt éve igazgatja az óbudai együttest. Már gimnazistaként külön énekórákat tartott az osztályának, később, még zeneakadémistaként alapította első zenekarát – hogy legyen mit vezényelnie. Megesett, hogy az autóját is eladta, hogy finanszírozni tudjon egy koncertet, és azt sem bánta, hogy a zenekar azóta feloszlott: a zene szenvedélye megmaradt. Az Óbudai Danubia élén a szimfonikus repertoár ismeretlenebb területeire vezeti közönségüket, egyaránt játszanak a barokk és a klasszika elfeledett kincseiből és a modern és kortárs zene felfedezésre váró remekműveiből. Együttesként képben vannak, résen vannak: 2020-ban az ő közreműködésükben hangzik el hazánkban Kurtág György tavalyi, világsikert aratott operája, A játszma vége.

hamorimate-133728.jpg

Hámori Máté (Fotó/Forrás: ÓDZ)

Amit a karmester csinál, az jelentősen befolyásolja, hogy a zenész hogyan viszonyul a saját hangszeréhez és az előadott műhöz

– nyilatkozta a Fideliónak. Igazi 21. századi maestro, aki nem öncélú erőfitogtatással, tekintélyelvűséggel igazgatja a zenekart, hanem invencióval, kreativitással jár elöl. A zenekar tematikus évadai, a már ismert remekművek radikálisan új, élő olvasatai erről a leleményről tanúskodnak, és egy olyan energiáról, amelynek szükségéről sokszor elfeledkeznek ebben a műfajban.

Hámori Máté 2017-ben az Arany Érdemkereszt polgári tagozatában, 2019-ben pedig Liszt-díjban részesült, de sem a karmesteri pulpitusra, sem a próbákra nem viszi magával a plecsnit. Nem értékek ellen, hanem értékekért érdemes lázadni, vallja, a nyugati világnak az utolsó nagy fogódzója a kultúra. Szerinte azt a misztériumot kell megteremteni a koncertteremben, amit a régiek a templomokban tapasztaltak.

Makláry László

Az Operettszínház doyenjének titka fő-zeneigazgatóként az volt, hogy az emberi oldalát is megragadta a feladatainak.

Makláry László vérmérséklete alapján is a zenés színház pergő forgatagába való, szédítő zenei tempóit egyszerre rettegik és csodálják az énekesek és a táncosok a színpadon. Ez persze sokszor a siker egyik záloga, az általa igazgatott zenekar dinamikája több mint negyven éve sodorja magával az Operettszínház közönségét, valahogy úgy, ahogy az ő vitorlását a szél. Ez – a sebesség, a tempó – hobbijának és munkájának közös lényege.

MaklaryLaszlo-105924.jpg

Makláry László (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Művészi karrierje korai, sorsdöntő momentuma volt, amikor a New York-i Broadwayn megismerkedett Leonard Bernsteinnel. 1978-tól a Budapesti Operettszínház karmestere, ’83-tól zeneigazgatója, később fő-zeneigazgatója. 1983-ban az ő vezényletével mutatta be a Szörényi–Bródy-páros a legendás István, a királyt.

A büszkeség mindig ott van a szeme sarkában, joggal: az ő érdeme is, hogy a rockopera a mai fülnek is fantasztikusan szól.

A művet legutóbb 2018-ban az Operettszínház új produkciójában vezényelte.

Azt mondja, épp azt szereti a legjobban, amin dolgozik, legyen az Lehár Ferenc, Kálmán Imre vagy Andrew Lloyd Webber. Odafigyel a zenekarára, mindenkit a keresztnevén szólít, és tudja, hogy csak úgy lehet maximalista, ha a muzsikusokkal emberként bánik. Nála a humor, a közvetlenség az, ami összetart egy együttest. Több évtizedes tapasztalata nem merevedett dogmává, nyitottsága, frissessége mögött viszont rutin és tudás rejlik. Megkerülhetetlen doyenjévé vált a magyar zenés színházi életnek. Az Operettszínház fő-zeneigazgatói posztjától a világhírű Liliom-adaptációval, a Carousellel búcsúzik, és 2019-ben az ő pálcájára csendültek fel először Dubajban A víz özvegy hangjai.

(szöveg: Csabai Máté)

Sorozatunk előző részei

Programkereső

Legolvasottabb

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kocsis Zoltán-díjra pályázhatnak a tehetséges fiatal muzsikusok

A Kocsis-Hauser Alapítvány, melyet 1989-ben Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, zeneszerző és Hauser Adrienne zongoraművész alapított tehetséges fiatalok támogatására 2022-ben Kocsis Zoltán-díjat és zenei tehetség ösztöndíjat hozott létre a művész tiszteletére és szellemi örökségének megőrzésére.
Klasszikus magazin

17 kedvenc felvételünk – Franz Schubert születésnapjára

225 éve, 1797. január 31-én látta meg a napvilágot a dal műfajának egyik legnagyobb mestere, akit rövid élete ellenére is a zenetörténet legjelentősebb alakjai között tartunk számon. Franz Schubert születésnapja alkalmából legszebb műveiből mutatunk egy csokorra valót.
Klasszikus ajánló

Magyar Kincsek: folytatódik a Concerto Budapest sorozata

A zenekar koncertsorozata a magyar zeneirodalom felfedezésre váró műveit, ínyenc különlegességeit szólaltatja meg kiváló szólistákkal a Pesti Vigadóban
Klasszikus ajánló

Világsztárok Magyarországon – Válogatás a Filharmónia Magyarország koncertjeiből

A Filharmónia Magyarország mindig arra törekszik, hogy a klasszikus zene krémjét vonultassa fel az évadban. Idén pedig érkezik a hab a tortára! 2022 februárjában a „különc szupersztár” robbantja fel a Zeneakadémia, a Pécsi és a Szegedi Nemzeti Színház színpadát, míg márciusban a világhírű The King’s Singers turnézik Magyarországon. Mindeközben Budapest egyik legrangosabb családi bérletének második koncertje is várja közönségét.
Klasszikus ajánló

A nyugalom szigete a 20. század viharaiban – magyar esttel készül a Rádiózenekar

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara teljes egészében a 20. századi magyar muzsikának szenteli február 1-ji koncertjét a Pesti Vigadóban. Kodály Zoltán mellett Hidas Frigyes és Lajtha László művei hangzanak el.