Zenés színház

A Champs-Élysées Mozartja – 200 éve született Offenbach

2019.06.20. 15:25
Ajánlom
A kánkánok mestere korának szórakoztatóipari nagyvállalkozója volt, aki élete vége felé egy „komoly” operát is írt, a Hoffmann meséit.

Apja, a helyi zsidó közösség kántora a Frankfurt melletti Offenbachból származott, innen ered a család neve. A könyvkötői szakmát zeneire cserélő férfi hegedült, gitározott, egyházi és világi zenét szerzett, jövedelmét zenetanítással egészítette ki. A kis Jakob hatévesen apjától tanult meg hegedülni, nyolcévesen már komponált, kilencévesen gordonkázott, tizenévesen mulatókban és kávéházakban muzsikált testvéreivel trióban. Tizennégy éves korában a helyi zenebarátok támogatásával iratkozhatott be a párizsi Conservatoire gordonka szakára. A híres zeneszerző Luigi Cherubini – aki néhány évvel korábban életkorára és külföldi állampolgárságára hivatkozva elutasította a tizenkét éves Liszt Ferencet – vele sem akart kivételt tenni, de amikor Offenbach játszani kezdett, azonnal felvette. Nevét ekkor kezdte a francia Jacques formában használni.

jacques_offenbach-133433.jpg

Jacques Offenbach

A francia nagyopera mesterénél, Halévynél komponálást is tanult, és nagy hatással volt rá Bizet is. Virtuóz csellósként Liszt Ferenc és Anton Rubinstein társaságában is zenélt, végzése után az Opéra Comique zenekarában gordonkázott. Szalonzenét és keringőket kezdett komponálni, és új műfajt teremtett, a zenei paródiát. A szalonok kedvelt alakja lett, 1844-ben áttért a katolikus hitre, és elvette egy spanyol tábornok lányát, akitől öt gyermeke született. Szülőföldjére csak az 1848-as forradalmak idején tért vissza néhány hónapra.

1850-ben a Théatre Francais karmestere lett, és a színdarabokhoz komponált zenéivel alaposan felforgatta a zenekart, amivel a szakmát maga ellen fordította, de elnyerte a közönség kegyeit.

Első saját operettje csak 1853-ban került színre, majd gyors egymásutánban még két művét mutatták be.

Az elsöprő sikerre alapozva 1855. július 5-én, a párizsi világkiállítással egy időben megnyitotta saját színházát Bouffes-Parisiens néven, ahol tizenegy éven át volt színigazgató, karmester és zeneszerző egy személyben.

Már első egyfelvonásos, néhány szereplős darabja négyszáz előadást élt meg. 1858-ban mutatták be egész estés vígoperáját, legnépszerűbb művét, és az Orfeusz az alvilágban megszakítás nélkül nyolc hónapig volt műsoron. Az operett utolsó, az alvilágban játszódó jelenetének fénypontja a híres-hírhedt kánkán (eredeti címén Pokoli galopp), az erotikus, virtuózan akrobatikus táncszám a maga korában hatalmas botrányt kavart. További érdekesség, hogy a lázongó istenek jellemzésére a franciák nemzeti himnuszát, a Marseillaise-t idézte. Ezután egymást követték népszerű operettjei: Eljegyzés lámpafénynél, Szép Heléna, Párizsi élet. Kevésbé volt sikeres A rajnai sellők, amelyet 1864-ben mutattak be a bécsi Hofoperben, de két előadás után lekerült a műsorról, majd teljesen feledésbe merült, és csak a 2000-es évek elején fedezték fel újra.

A szórakoztatóipar „nagyvállalkozójaként” néhány év alatt megalapozta hírnevét és vagyonát, megkapta a francia állampolgárságot és a Becsületrendet. Előadásaira mindig vonzó és ismert „sztárokat” szerződtetett, a Gerolsteini nagyhercegnő a korban igen népszerű címszereplőjének például habozás nélkül fizette ki a busás fellépti díjat.

Felix-Nadar-photographs-5-133530.jpg

Jacques Offenbach (Fotó/Forrás: Felix Nadar)

Tündöklésének az 1870-1871-es porosz-francia háború vetett véget. A vesztes franciák Bismarck kémének, a győztes poroszok hazaárulónak minősítették, a párizsi közvélemény az összeomlás egyik felelősének tette meg, a bonapartisták azért, mert gúnyt űzött az uralkodóból és a hadseregből, a liberálisok azért, mert túl lojalista volt. 1875 tavaszán csődbe jutott, adósságait a következő évi amerikai hangversenykörút jövedelméből egyenlítette ki, ennek történetét az Egy muzsikus útinaplója című könyvében örökítette meg.

A tengerentúlról betegen tért haza, maradék erejét egyetlen „igazi” operája, a Hoffmann meséi komponálására összpontosította,

de az Ernst Theodor Amadeus Hoffmann művei ihlette művét 1880. október 5-én bekövetkezett haláláig nem sikerült befejeznie. A hangszerelést Ernest Guiraud végezte be, aki Bizet hátrahagyott műveit is gondozta, és ő illesztette be a híres Barcarolát is a megbukott A rajnai sellőkből. A darab utóélete is sorscsapások sorozata: a szerző halála után néhány hónappal tartott ősbemutatón tűz ütött ki, és mintegy négyszázan lelték halálukat a lángokban, később lapok tűntek el az eredeti partitúrából. 1993-ban előbb kottatöredékei kerültek elő, majd 2004-ben Párizsban megkerült az eredeti partitúra is.

Offenbach hamvai a párizsi Montmartre-i temetőben nyugosznak. Százkét színpadi művének egy része ma is szerepel a színházak repertoárján, az ő példája és biztatása késztette színpadi művek írására a "valcerkirály" ifjabb Johann Strausst, és nagy hatással volt a legnépszerűbb angol operettszerzőre, Arthur Sullivanre is. Magyarországon az Eljegyzés lámpafénynél című operettjének 1860. szeptember 22-i, a Nemzeti Színházban tartott magyar nyelvű premierjével indult hódító útjára a műfaj, az intézmény a következő évben a komponistát és társulatát is vendégül látta. Egyik legszórakoztatóbb operettjét, a Kékszakállt Magyarországon először 1866-ban mutatták be. A darabot a Budapesti Operettszínház 2018-ban tűzte először műsorára, és szintén tavaly debütált A rajnai sellők az Erkel Színházban. A komponista életét dolgozta fel a többi közt az Offenbach titkai című koprodukciós tévéfilm (1996) Szabó István rendezésében, amelyben a címszerepet Jordán Tamás alakította.

Offenbach szülővárosában, ahol a híres dóm közelében tér viseli nevét, az évforduló alkalmából emlékévet tartanak.

Az ifjabb Johann Strauss, aki a vendéglőből a koncertterembe hozta a keringőt

Kapcsolódó

Az ifjabb Johann Strauss, aki a vendéglőből a koncertterembe hozta a keringőt

Apja akarata ellenére lett zenész, majd családi vállalkozást csinált a zenekarából. Keringőiért cserében a bécsi udvarnál még azt is megbocsátották neki, hogy 1848-ban a forradalmat támogatta. Százhúsz éve, 1899. június 3-án halt meg ifjabb Johann Strauss. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Vizuál

Nemecsek Ernő szobrot kapott a Füvészkertben

Már megint megfürdették nemecsek ernőt. A Pál utcai fiúk bandájának közlegényéről a Füvészkertben mintáztak szobrot.
Vizuál

140 éve született a sztárokat felfedező Samuel Goldwyn

Megalapította az MGM stúdiót, majd inkább függetlenként dolgozott. Aranyköpéseit máig emlegeti a szakma. 1879. augusztus 17-én született Samuel Goldwyn, a film hőskorának egyik legsikeresebb független producere. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház sziget

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Zenés színház puccini

A legrangosabb Puccini-fesztiválon mutatják be Káel Csaba rendezését

Puccini Lidércek című operáját a festői olasz városban viszik színpadra a PFZ és a Pécsi Balett előadásában.
Zenés színház opera

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Zenés színház hír

Közleményt adott ki Domingo ügyében a nevét viselő fesztivál

A Plácido Domingo Classics Fesztivál közleménye nem utal arra, hogy a tenor #metoo-botrányára kíván reagálni, de beszédes, hogy két nappal a kirobbanása után tették közzé.
Zenés színház hír

A San Franciscó-i opera lemondta Domingo koncertjét

A világhírű spanyol operaénekes október elején koncertezett volna San Franciscóban, a szexuális zaklatások vádjai miatt mondták le fellépését.