A tárlat a kortárs művészet eszköztárával reagál az egész társadalmunkat és környezetünket érintő kérdésekre, a klímaváltozásra és a környezetünkhöz fűződő kapcsolatunkra. A fenntarthatóság kimeríthetetlen témaköréből ezúttal a növényvilág ereje kerül fókuszba, mely sok szempontból jelent megoldást számos fennálló környezeti problémára.

A Power of plants című kiállítás a bemutatott műalkotásokon keresztül érzékelteti, a hozzájuk kapcsolt edukatív tartalmakkal pedig szemlélteti a növények jövőt formáló erejét. A kiállítás megvalósításának célja a cselekvésre ösztönző szemléletváltás, melyhez a kortárs képzőművészet semmihez sem fogható, élményszerű eszközöket képes nyújtani.

Power of plants – A növények ereje című a MANK Galériában (Fotó/Forrás: MANK)

Újházi Adrienn és Marija Šumarac: Microbial concert című munkája hangkeltésre használ egy biológiai anyagot, Süveges Rita Napraforgó című alkotása a mezőgazdasági tájat új nézőpontokból tárja elénk. Furó Bernadett Rét a térben című műtárgya a természet megjelenítésének gesztusát kutatja az épületek és a növények kölcsönhatása szempontjából. A Föld bolygó végének vízióját kísérli meg bemutatni organikus anyagaival Kaja Wielowiejska Circle, Edyta Hul műveit pedig a szakrális építészet és a spirituális tárgyak iránt való érdeklődés inspirálta, absztrakt formái a teremtés és a szétesés kettős állapotát mutatják be.

Agnieszka Zawisza festményét, melyet a lisszaboni botanikus kertből nyíló kilátás ihletett, a spontaneitás és a kaland jellemzi. Elwira Sztetner alkotása olyan kérdéseket feszeget, mint hogy

Power of plants – A növények ereje című a MANK Galériában (Fotó/Forrás: MANK)

Budai Lotte fűszerek és gyógynövények csomagolásait mutatja be, amelyek képzőművészeti alkotásokat beemelve rámutatnak a csomagolt áru szimbolikus, mitikus tulajdonságaira, eredetére vagy a hozzá kapcsolódó legendára. A fuzzy earth két alkotója, Gedeon Tekla és Gschanes Sebastian munkájával ablakot nyit az elszigetelt mezőgazdasági területekre, Módra Bettina művében a növekvő fű ritmusa hozza létre a képzőművészeti alkotást, Sztefanu Marina Méhlegelőjének dobozai realisztikus, fiktív, mesterséges és vágyott világokat kapcsolnak össze.

Bubla Éva A Lélegzésre Kijelölt Hely című alkotásának különböző hely- és közösség-specifikus verziói a tiszta levegő fontosságára, az emberi tevékenységek hatására, a zöldterületek levegőtisztító szerepére kívánják felhívni a figyelmet. Barta Zsolt Péter Üvegház sorozatának sokkoló alapélménye egy 2015-ös, párizsi látvány volt. A Les Halles földalatti, rideg és nagyvárosiasan nyüzsgő, zajos világában járva egyszerre csak a művész szeme elé tárult egy akkor hirtelen bizarrnak látszó kép: a mennyezetre függesztett üvegkockában élő növények voltak elhelyezve, amik valóban működő vegetációt mutattak a természettől elidegenített környezetben is.

Power of plants – A növények ereje című a MANK Galériában (Fotó/Forrás: MANK)

Dávid Zita olyan szimbólumokat keres a mindennapi életben, amelyek együttesen megmutatják annak apró abszurditásait, és rávilágítanak, mit fogadunk el megszokott környezetnek. Mátyási Péter megkérdőjelezi a természet és a művészet elválasztottságát, Békési Ervin szürreális és hibrid természetképei a monumentális változásokat előidéző képességeinkkel foglalkozik, Dér Adrienn a szögletes keretezés hagyományát háttérbe szorítva pedig olyan munkák létrehozására törekedett, ahol a műalkotások alapanyagait egymással összefonódva léteznek.

A MANK Galéria terében látható kortárs műalkotásokon keresztül a növények erejének sokrétűsége ismerhető meg edukatív tartalmakkal és hozzájuk kapcsolódó infógrafikákkal kiegészülve.

Power of plants – A növények ereje című a MANK Galériában (Fotó/Forrás: MANK)

Támogatott tartalom.