Vizuál

A japán művészetnek köszönhetjük a szecessziót is?

2020.02.11. 17:00
Ajánlom
A japán kultúra hatása tájképek, faágon ülő madarak, gésák portréi vagy éppen a jellegzetes technikák és motívumok révén beáramlott az európai művészetbe. Mutatjuk az eredményt!
3Juharagesverebek-153039.jpg

Katsushika Taito II: Juharág és verebek (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

Japán több évszázadon át szinte teljesen elzárkózott a más országokkal való kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatoktól, csak a 19. század közepén nyitotta meg kikötőit. Az ekkor megélénkülő kereskedelmi tevékenység során Nyugatra kerülő japán műtárgyak jelentős hatást gyakoroltak az ottani művészekre. Az európai szemnek merőben

új és inspiráló látásmód nyomán megszületett a japonizmus, amely az iparművészetben, a képzőművészetben, a színművészetben, a zenében, az irodalomban és a divatban egyaránt jelentkezett.

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén ez a jelenség a két ország között 1869-ben kötött diplomáciai szerződés után bontakozott ki.  

A japán fametszetek leggyakoribb témáin – természetábrázolás (táj, növény- és állatvilág), portré (gésák, színészek, kurtizánok) –, valamint az iparművészeti tárgyakon jól láthatók azok a kompozicionális, technikai és motivikus jellegzetességek, amelyek az európai művészeket leginkább megihlették. Ilyen volt

az európaitól eltérő színhasználat, síkszerűség, közelnézet, dekoratív kontúrok és díszítőelemek szerepeltetése.

Kelet és Nyugat nagy tömegekre, revelatív erővel ható találkozására a 19. század során megrendezett európai világkiállítások adtak alkalmat, Londonban (1862), Párizsban (1867), majd Bécsben (1873). A kiállításokat követő hatalmas, többek között a japán fametszetek iránti érdeklődés nyomán a művészek hamar beemelték saját törekvéseik eszköztárába az ezeken megjelenő képi megoldásokat.

További alkotásokért kattintson a képre:

Az újító szellemű alkotókra inspirálóan hatott, ahogy saját esztétikai elképzeléseiket látták viszont a japán fametszetek letisztult színvilágában, merész képkivágásában, dekoratív, körvonalakat hangsúlyozó, modellálást és perspektívát nélkülöző formaalakításában. A francia és angol művészek e japán stíluselemeket – az impresszionista spontaneitás és mozgalmasság mellett is – sokszor beemelték munkáikba.

7Parna-153129.jpg

Max Kurzweil: Párna, 1903 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

A mindjobban terjedő századvégi stilizálás világában a japán művek absztraktabb felfogása is megjelent. A Monarchia művészeire e keleti és nyugati elemeket vegyítő művek úgy hatottak a 19. század utolsó évtizedében, hogy sokszor nem is tudatosult az egyes képi megoldások eredete. A japonizmus így ezen a területen egyszerre reflektált a keleti művészet múltból jövő, de Európában frissnek ható látásmódjára és a nyugati művészet legmodernebb, kortárs törekvéseire. Az új stílus egész Európában közkedveltté vált, és az egyébként is reneszánszát élő nyomtatott grafika fellendülésében nagy szerepet játszott.

A japán művészeti formakincs és a nyugati japonizmus az 1890-es évekre egész Európában bekerült a szecesszió eszköztárába.

Nemrég nyílt meg Tokióban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből összeállított bemutatkozó kiállítás, múlt héttől pedig a múzeum Michelangelo-termében egy kamaratárlat is megemlékezik a japán-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel 150. évfordulójáról - mondta el Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. A tárlat anyagát elsősorban a Szépművészeti és testvérintézményei, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiből válogatták Bodor Kata, Dénes Mirjam és Földi Eszter kurátorok, de a Magyar Képzőművészeti Egyetemtől is érkezett több műtárgy.

4AJadenevukurtizanAviszontlatasoromenektizezerirasjegyehezcimzetthazbol-153056.jpg

Jelöletlen mester (feltehetően Utagawa Kunisada): A Jáde nevű kurtizán A viszontlátás örömének tízezer írásjegyéhez címzett házból. (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

A Szépművészeti Múzeum kiállítása a középső falakon mutatja be a 18-19. századi japán műtárgyakat:

Hokuszai, Hirosige és más japán mesterek fametszeteit, tekercsképeit, de kisebb válogatás látható a korban szívesen gyűjtött, jellegzetes japán iparművészeti remekekből is.

Az oldalfalakon elhelyezett európai, elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiából származó munkákkal tematikus csoportosításban találkozhat a látogató - tették hozzá Bodor Kata és Földi Eszter.

Bécsbe, Budapestre és Prágába szinte egyszerre jutottak el a japán műtárgyak, valamint az első rájuk reflektáló francia és brit munkák. Így az Osztrák-Magyar Monarchia művészeire egyaránt hatott az eredeti japán művészet és a japonizmus, mint az Henri Riviere, William Nicholson, Emil Orlik, Carl Thiemann, Carl Moll, Olgyai Viktor, Tichy Gyula, Kozma Lajos és társaik színes metszetein megfigyelhető - emlékeztettek a kurátorok.

További alkotásokért kattintson a képre

A Kelet vonzásában című kiállítás május 17-ig látogatható a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében.

Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre

Kapcsolódó

Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

Nézegessen gyönyörű japán hullámokat minden mennyiségben!

Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagawánál című fametszete a világ egyik legtöbb példányban reprodukált műtárgya, de nem előzmény nélküli: az óceán- és hullámábrázolás egy ősi tradíció része volt Japánban, amely Hokuszai halálával sem ért véget.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Vizuál galéria

Vidékies unikornis és aranyozott székek az Iparművészeti restaurátorainál

Februárban meghívtak minket, hogy pillantsunk be a jelenleg éppen teszthalott állapotban lévő Iparművészeti Múzeum bútorrestaurátorainak munkájába. Aranyozásban és lábakban gazdag galéria!
Vizuál hír

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál hír

Bezártak a múzeumok hét olasz tartományban

A koronavírus olaszországi terjedése miatt a hatóságok útmutatásainak megfelelően egyelőre a hét végéig tartanak zárva többek közt Velence látványosságai is - írta a The Art Newspaper online kiadása.
Vizuál Magyar Mozgókép Szemle

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.