Tánc

A táncot nem kell lefordítani szavakra - Merce Cunningham 100 éve született

2019.04.16. 09:25
Ajánlom
Bízott a véletlenben, a mozdulat kifejezőerejében, a tiszta táncban. 1919. április 16-án született Merce Cunningham amerikai táncművész és koreográfus, a modern tánc megújítója.

A Washington állambeli Centraliában jött a világra Mercier Philip Cunningham néven egy ügyvéd középső fiaként. Már kiskorától a tánc bűvöletében élt, igen nagy hatást gyakorolt rá első tánctanára, Maude Barrett. 1937-től Seattle-ben, a Cornish College-ben kezdett színészetet tanulni. A szöveghez kötöttséget és a színjátszás mimikai lehetőségeit azonban túlságosan konkrétnak és korlátozottnak érezte a tánc kínálta kifejezési lehetőségekkel szemben, s hamarosan a tánc szakra iratkozott át. Martha Graham, a modern táncművészet amerikai nagyasszonyának meghívására 1939-ben New Yorkba költözött, és hat évig a Martha Graham Dance Company szólistájaként lépett színpadra, később koreográfiáival is bemutatkozott. Első szólóestjét 1944 áprilisában New Yorkban adta.

A hat táncból álló előadás zenéjét a kortárs komolyzene egyik nagy alakja, John Cage szerezte, aki a Cornishban töltött évek óta volt Cunningham társa az alkotásban és a magánéletben is.

Együttműködésük a kritika jellemzése szerint zene volt a fülnek és lélegzetelállító látvány a szemnek.

Az ötvenes években dolgozta ki sajátos mozgásművészeti koncepcióját, melynek megvalósítására 1953-ban a kísérletező szellemiségű Black Mountain College-ban létrehozta saját társulatát. A Merce Cunningham Dance Companyt kezdettől fogva az újítás jellemezte, a tér, az idő, a technológia és az emberi mozgás gyökeresen új megközelítésmódjáról váltak ismertté. Együttese számára több mint 200 táncot és 800 performanszot koreografált, táncosaitól magas technikai virtuozitást és teljes odaadást követelt meg. Művészetének lényegét az egyik alapító tag így fogalmazta meg:

"Merce sokkal több ajtót nyitott meg az őt követő nemzedékek számára, mint ahányon ő maga hajlandó lett volna belépni."

Hat évtizedes pályafutása során forradalmasította a modern táncművészetet, az absztrakt mozgáskultúra új formáit alakította ki, koreográfiái az emberi mozdulatot állították a középpontba. Tagadta, hogy a táncnak szavakra lefordítható mondanivalót kellene kifejeznie, csak "tiszta" táncot akart alkotni, amely gyakran a ritmust, de még a zenét is nélkülözte. A zene és a tánc nála egy térben és időben, de egymástól függetlenül léteztek, koreográfiáit a muzsikától elválasztva alkotta, együttese tagjainak olykor próba nélkül kellett az előadás estéjén kiválasztott zenére táncolniuk.

Koreográfiáiban nagy szerepet szánt a véletlennek, olykor a kínai Ji Csing jóskönyvből, kockavetéssel vagy pénzfeldobással választotta ki az egymás után következő mozdulatokat.

GettyImages-74198550-151015.jpg

A MErce Cunningham Dance Company 2007-bwn (Fotó/Forrás: Getty Images)

Dadaista, szürrealista és egzisztencialista motívumokat is hordozó kísérletei felszabadítóan hatottak a kortárs művészetek más ágaira - képzőművészet, színház, építészet -, így méltán nevezik az amerikai avantgárd egyik vezetőjének. Pályáját meghatározó állandó újításai és kísérletező látásmódja nem csak a tánc, hanem a vizuális és előadóművészetek műfaji határait is újraírták. A pop-art olyan jelentős képviselőit ösztönözte alkotásra, mint Robert Rauschenberg, Jasper Johns és Andy Warhol. Az általa kidolgozott sajátos tánctechnika, a Cunningham-technika a mai modern táncművészképzés alaptananyaga.

A megújulás iránti fogékonysága vezette el a film- és videóművészet nyújtotta lehetőségek (vágás, ráközelítés, megvilágítás, méret- és ritmusváltoztatás) táncművészeti kifejezésmódként való felhasználásához. Az 1990-es évektől a DanceForms nevű számítógépes szoftverrel modellezte és komponálta meg koreográfiáit.

Darabjait a világ valamennyi jelentős színháza műsorára tűzte, többek között a New York City Ballet, a Ballet of the Paris Opéra, a Zürich Ballet és a londoni Rambert Dance Company. Nyolcvanadik születésnapját 1999-ben a New York-i Lincoln Centerben egy Mihail Barisnyikovval előadott különleges duettel ünnepelte. Együttese Budapesten is járt, 2006-ban a Művészetek Palotájában léptek fel a Budapest táncfesztiválon, az idős mester ekkor már karosszékből irányította munkájukat. 2009 áprilisában, kilencvenedik születésnapján Nearly Ninety (Majdnem kilencven) címmel mutatták be új koreográfiáját.

Néhány hónappal később, 2009. július 27-én halt meg New Yorkban. Társulata, a Merce Cunningham Dance Company - Cunningham végrendelkezése alapján - kétéves nemzetközi búcsúturnét követően feloszlott, a koreográfiák jogai a Merce Cunningham Alapra szálltak.

Szintén végső kívánságára hamvait fiolákba tették, és társulata tagjai között osztották szét.

Életéről Roger Copeland Merce Cunningham - A modern tánc modernizálása címmel írt könyvet, amely magyarul is megjelent.

Születésének centenáriumát április 16-án Londonban, New Yorkban és Los Angelesben nagyszabású, a világhálón is nyomon követhető műsorral ünneplik meg. A száz szóló éjszakáján (Night of 100 Solos) a három világvárosban hetvenöt táncos táncol majd egyidejűleg, akik száz-száz szólót adnak elő Cunningham koreográfiái közül, amelyek ma is kihívást jelentenek a táncosok számára.

A digitalizált tánc avantgárd úttörője

Kapcsolódó

A digitalizált tánc avantgárd úttörője

Hetven évet felölelő karrierje az amerikai avantgárd egyik vezéralakjává, táncban betöltött szerepe korunk legkiemelkedőbb modern koreográfusává tette. Pályáját meghatározó állandó újításai és kísérletező látásmódja nem csak a tánc, hanem a vizuális és előadó-művészetek műfaji határait is újraírták. 1919. április 16-án született Merce Cunningham.

3D-s mozi készül Merce Cunninghamről

3D-s mozi készül Merce Cunninghamről

Az Alla Kovgam rendezésében készülő portréfilm a digitális tánc úttörőjének három évtizedet felölelő kísérletező munkáját viszi vászonra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.
Zenés színház

Kiderült, mit gondol a Metropolitan Opera főigazgatója az énekesekről

Tizenhárom éve áll a New York-i operaház élén, Peter Gelb mindennel találkozott már.
Klasszikus

Szüts Apor: „A tökéletességet nem lehet, és nem is kell elérni”

Szüts Apor számára korán jött az ismertség a komolyzene világában. Több interjúban is beszélt eddigi munkásságáról, most viszont a belső munkafolyamatokról és szemléletmódjáról tudhatunk meg részleteket, amelyekről talán a lámpalázzal vagy maximalizmussal küzdő fiatal zenészek is szívesen olvasnának. Így került szóba a fejlődés, az önkritika vagy a tökéletesség nemlétének témája is.
Jazz/World

Zeneművet írt a „napalmos lánynak”, most végre élőben is előadhatta neki

1972-ben járta be a világot a vietnámi háború legsokkolóbb fotója, amin gyerekek menekülnek a bombázás elől. Tiszteletükre Hannibal Lokumbe még 1973-ban szvitet komponált, amit most élőben is előadhatott a képen meztelenül szereplő lánynak, Kim Phuc Phan Thi-nek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc interjú

"Nem hiszek abban, hogy ütni-verni kell a táncosokat" – Interjú Aradi Máriával

Aradi Mária nemrég ünnepelte a 75. születésnapját, de ma is rendületlenül dolgozik a Magyar Nemzeti Balett betanító balettmestereként. Nagyívű balett-táncosi pályájáról szerényen beszél, a jelenkori tendenciákról pedig határozott véleménye van.
Tánc hír

Magyarországra hozza szociális cirkusz programját a Cirquel du Soleil

Veszélyeztetett fiatalokkal foglalkozó szakembereknek indított továbbképzést a Cirque du Soleil-jel együttműködésben a Recirquel.
Tánc hír

Szögre akasztotta a balettcipőt a Párizsi Opera Balett

A társulat 154 táncosából 120-an vettek részt az országos nyugdíjreform-ellenes sztrájkban. Az új törvény ugyanis eltörölné azt a művésznyugdíjat is, amelyet a táncosok 42 éves koruktól vehettek eddig igénybe.
Tánc interjú

Milyen esélyeink vannak a függetlenségre? – Interjú Juhász Katával

Juhász Kata a Declaration of Indepence című szólójában a stand-up, a fizikai színház és a kortárs tánc elemeinek ötvözésével járja körbe az egyik legégetőbb kérdést: milyen fajta függéseknek van ma kitéve az egyén a mediatizált és átpolitizált európai kulturális térben? A darab az USA és Dánia után a dunaPart –Kortárs Előadóművészeti Platformon is bemutatkozott.
Tánc magazin

Klasszikus balettek, amik mai szemmel diszkriminatívnak tűnhetnek

Itt A diótörő-szezon, amelynek egyes karaktertáncai kapcsán újra rácsodálkozhatunk, vajon bizonyos pontokon nem rögzítenek-e meghaladott ábrázolásmódokat ezek a 19. századi balettek?