A zöldügyek iránt érzékenyek számára több mint aggasztó volt Donald Trump elnöksége. Trump destabilizálta a klímavédelmi egyezményeket, felpuhította az amerikai metánkibocsátási korlátozásokat, kivonta ellenőrzés alól az üvegházhatású gázok kibocsátását, pénzt vont el a vadon élő állatok védelmére végzett programoktól, megsemmisítette Obama tisztaenergiai rendeletét, egyszerűbbé tette a bányászatot, enyhítette a környezetkárosító tevékenységért kiszabható büntetést, felülvizsgáltatta az 1972-es Clean Water Actet, és úgy fogalmazta újra, hogy csökkent a védendő folyók és vizes élőhelyek területe. A Trump-adminisztráció összességében mindent megtett azért, hogy aláássa a tudomány tekintélyét az erre fogékony választók körében – végül ez nem zöldügyben bizonyult végzetes tévútnak, hanem a koronavírus-járvány idején. Maga Donald Trump többször kijelentette, hogy nem hisz a klímaváltozásban. Az Egyesült Államokat kivonultatta a párizsi klímaegyezményből, és olyan, kifejezetten káros rendeletet is hozott, amelyek az olajiparnak kedveztek. De a dolgon nincs mit csodálkozni.
Trump környezetvédelmi minisztere Scott Pruitt olajlobbista volt, aki azelőtt, hogy az EPA élére került volna, annak leghangosabb kritikusa volt, és olcsó aktivizmusnak nevezte a minisztérium működését.
Joe Biden jól érzékelte, hogy az amerikai emberek a normalitás érzetére vágynak, és ennek része az is, hogy tudatosnak mutatkozzon klímaügyekben. Január közepén, első munkanapján rögtön visszalépett a párizsi klímaegyezménybe, és az Egyesült Államok történetében az első olyan vezetőként lépett hivatalba, aki programjának első oldalán helyezte el a klímaváltozás enyhítését, azaz a zöldpolitikát.
„Véleményem szerint már így is túl sokat vártunk arra, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással”
– nyilatkozta hivatalba lépése után. És: „amikor azt mondom, klímaváltozás, arra gondolok: munkahelyek.” Hogy számszerűvé tegye az ígéretét, 2 billió dolláros klímatervet jelentett be.
300 ezren vonulnak New Yorkban a People's Climate Marchon 2014-ben (Fotó/Forrás: Robert van Waarden)
A program zöld, de népszerű is?
Miközben az elnökválasztási kampányban a republikánusok igyekeztek olyan képet rajzolni a zöld törekvésekről, ami munkahelyeket tesz tönkre és életszínvonal-csökkenést okoz, a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 70 százaléka nem hiszi, hogy az erős klímapolitika gyengíti a gazdaságot. Ugyanakkor a felmérések azt is megmutatták, hogy a legtöbb választó nem tudott eleget például a demokrata politikusok és független szakértők által kidolgozott Green New Dealről, hogy véleményt alkosson róla.
A Green New Deal szükségességét majd’ tizenöt éve hirdetik politikusok az Egyesült Államokban és a nyugati világban. Az elképzelés szerint egyszerre kell élénkíteni a gazdaságot és zöldíteni a termelést. A GND a Roosevelt-féle New Deal után kapta a nevét, amely a két világháború közti gazdasági világválságot szolgált enyhíteni munkahelyteremtéssel, társadalmi reformokkal és növekvő közfoglalkoztatással.
A Green New Deal tehát nem a Biden-kormányzat találmánya. Az USA-ban elsősorban Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselő, Ed Markey és Bernie Sanders szenátorok nevéhez fűződik. Biden elképzelése nagyban hasonlít az előbb említettekére, de sok tekintetben megengedőbb – például a repesztéses olajbányászat és a szén-dioxid tárolás (CCS) kérdésében.
Joe Biden a kampánya során azonban lóugrással haladt át a republikánus párt azon kritikáján, miszerint az erős zöldpolitika veszélyeztetné a gazdaságot. Programjában azt írta:
„a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetés – nem csak a környezetre, hanem az egészségünkre, közösségeinkre, nemzeti biztonságunkra és gazdasági jólétünkre.”
Biden szerint a Green New Deal alkalmas arra, hogy minden korábbi stratégiai célkitűzésnél jobban kezelje a klímaváltozást, és ami a választók szemében talán még fontosabb: munkahelyeket teremtsen a zöldcélok megvalósításához.
Az új adminisztráció azt ígéri, hogy
- 2050-re az Egyesült Államok 100%-ban tiszta energiával fog működni,
- 2035-re karbonsemlegessé teszi az áramtermelést,
- 2030-ra megkétszerezik az előállított szélenergia mennyiségét,
- új, zöld infrastrukturális beruházásokat,
- fellendíti a tudományos kutatóintézeteket, amelyek a klímaváltozással foglalkoznak.
Hogy számszerűsítse az ígéretet, bejelentette, hogy a ciklusa végéig, 2014-ig 2 billió dollárt fordítana erre.
Nagyon egyszerűen: Biden zöld intézkedésekkel akar munkahelyeket teremteni, és ezzel segíteni a koronavírus okozta válságon és a társadalom leszakadó alsó rétegén.
Joe Biden 2019-ben (Fotó/Forrás: Adam Schultz / Biden for President)
Milyen fogadtatásra talál a politikában és a piacon?
Habár a Demokrata Párt most erős, kicsivel, de többségben vannak a szenátusban, de így sem lesz egyszerű átverni rajta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek a zöldprogram megvalósításához. A rendeletek nem elegendőek, hiszen azokat éppúgy eltörölheti egy következő elnök, ahogy Biden felülírta Trump környezetromboló intézkedéseit. A Szenátusban viszont a demokraták és a republikánusok között viszont éppúgy vannak mérsékelt képviselők, akik azokat az államokat képviselik, amelyek a fosszilis anyagokon alapuló gazdaságon alapulnak. Ez egyébként nagyon hasonló helyzet, mint ami Barack Obama elnöksége alatt fennállt.
Lehetőség van arra is, hogy a Biden-adminisztráció nemzeti veszélyhelyzetté nyilvánítsa a klímaváltozást. Chuck Schumer demokrata szenátor ezt a megoldást pártolná, emlékeztetve arra, hogy Trump ezt alkalmazta a mexikói határfal építésére, ami „persze nem volt veszélyhelyzet”. Schumer szerint „ha valami veszélyhelyzet, akkor a klímaváltozás az.”
Szakértők szerint Biden első gesztusai, amelyek határozottan a zöldülés irányába mutattak, felhívás a nagyvállalatok számára is. (A General Motors már bejelentette, hogy 2035-re teljesen átáll az elektromos autók gyártására, igaz, az ilyen bejelentések egyelőre PR-szempontból hasznosabbak.) Jeremy Symons, korábban a szenátusnak is dolgozó környezetstratéga szerint mindez azért jó, mert így a vállalkozók is érzékelik, hogy a megújuló energiaforrásokba érdemes fektetni.
Olajfúró-torony (képünk illusztráció!) (Fotó/Forrás: PXHere)
Realisztikus a Biden-terv?
Biden klímapolitikáját alapvetően valószerűnek, teljesíthetőnek tartják a szakértők. A DW összesítése szerint a világ fejlett térségei Amerikához hasonlóan 2050-re tervezik a üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentését (Izland 2040-re, Kína 2060-ra vállalja ugyanezt). A kérdés persze az, hogy maradnak-e a szavak, de úgy tűnik, az USA, amelynek nagyhatalmi pozíciója megingott az utóbbi évtizedben, a globális klímamozgalom élére akar állni.
Reménykedésre ad okot az is, hogy Biden jegyzett klímaszakértőket kért fel a feladatra. Az országhatáron belül Gina McCarthy felel a kérdésben, aki Obama környezetvédelmi minisztériumában dolgozott 2013-17 között, és elismert szakértő a környezetvédelmi szervezetek körében.
Szélturbinák Dél-Kaliforniában (Fotó/Forrás: Erik Wilde)
A kormányzat klímaügyi követe pedig az a magyar származású John Kerry, aki korábban az Obama-adminisztráció külügyminisztere volt. Vietnami veterán, aki a hetvenes évek elején a háború befejezését szorgalmazta, és 1971-ben a Capitolium lépcsőjére dobta a kitüntetését. Jelen témánk szempontjából még fontosabb, hogy külügyminiszterként ő volt az, aki a párizsi klímavédelmi egyezményt tető alá hozta, amit 2016 óta 194 ország írt alá és 185 ratifikált. Az elemzők szerint kemény tárgyalópartner, akire szükség lesz egy olyan országban, ahol a kőolajipar rendkívül sok pénzt mozgat.
Biden politikai karrierje során gyakran választotta a kompromisszumos, konzervatív utat, és környezetvédő szervezetek szerint az, hogy az Obama-adminisztráció szakértőivel veszi körül magát, nem túl biztató, hiszen az Obama-korszakban sok látszatintézkedés született, és a nagy szennyezőkkel szemben nem léptek fel határozottan. Magyarul:
félnek attól, hogy a szavak csak szavak maradnak, és az amerikai gazdaság zöldítése helyett a zöldre mosása (greenwashing) történik.
Ugyanakkor Biden zöldpolitikája példa nélküli az USA történetében, és még ebben a formájában is komoly akadályokba ütközik majd a republikánusok részéről. Aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy az amerikaiaknak nem elég a szavazatukkal jelezniük, hogy zöldebb jövőre szavaznak. Továbbra is nyitva kell tartaniuk a szemüket, hogy a Biden-adminisztráció ígéretei megvalósuljanak.
Felhasznált források:
PS Mag, BBC, NYTimes, CNBC, Mother Jones, DW, Vox, Our Changing Climate, Guardian, 24.
hírlevél
