Plusz

Mit jelent ez a titokzatos tintakör?

2019.01.04. 08:40
Ajánlom
Első pillantásra egy semmitmondó, formátlan körről van szó, valójában a kezdet és vég, üresség és teljesség, a pillanatban való jelenlét szimbóluma az enszó (ensō, 圓相), aminek gyakorlása a megvilágosodáshoz vezető út része a zen buddhizmusban.

Eredetileg levegőbe, porba írták, majd a japán kalligráfia alapszimbóluma lett a rizspapírra vagy selyemre festett, az óramutató járásával megegyező irányban, egyetlen mozdulattal, kilégzésre megrajzolt kör. Ma a nyugati kultúra is felfedezte magának a keleti filozófiák és spiritualista irányzatok őrületes divatlázában: tetoválásokon, bögréken, logókban és ékszerekben köszön vissza ez a rendkívül sokrétű szimbólum. Az első ismert zen-kör a kínai zen mester, Kyozan (814-890) Keitokudento-rokuban fennmaradt enszója. Később az enszó-festés (a koanok mellett) Kelet-Ázsiában a buddhizmus elsődleges tanítási módszerévé vált Hakuin Ekaku (1686 - 1768) hatására, aki a meditáció tradicionális, szigorú módszereinek gyakorlásával indított revival mozgalmat a japán zen buddhizmusban.

Az enszó azt a pillanatot jelképezi, amikor a lélek felszabadul és a fizikai testen keresztül formát ölt a papíron.

Fontos, hogy miután megfestették, már nem változtatnak rajta, hiszen a gyakorlat esszenciája éppen a pillanatnyiságban rejlik. Ez a kör tehát közvetlen lenyomata rajzolója személyiségének és megvilágosodottsága mélységének: az ecsetvonás vastagsága, lendülete, iránya, kezdő és végpontja mind-mind árulkodnak készítőjük pillanatnyi szellemi és lelkiállapotáról. Rajzolása tehát – követői szerint - spirituális gyakorlat, amit naponta csak egyszer, lehetőleg egy hosszas meditáció után lehet elvégezni. Elkészítése a világ legbanálisabb dolga, valójában azonban csak néhány valódi enszó-mester ismert, akikről úgy tartják, kezük nyomán felszabadul az enszó valódi ereje. A zen gyakorlás során ezért sokszor a mester által rajzolt körre meditálnak a zen-követők. Időnként az enszót szó nélkül hagyják, de gyakran kísérik valamilyen felirattal, koan-részlettel vagy haikuval, ami irányt, fókuszt ad a meditációnak. Az enszók értelmezései így rendkívül széles spektrumon mozognak. Népszerű felirat például a következő:

Ez a szüleid arca, mielőtt megszülettek”.

“Amikor ráébredsz, hogy ez a hibátlan hold
lakozik mélyen és tisztán minden egyes emberi lényben
minden sötét éjszaka tiszta égbolttá oldódik.”

Kojiju (1121–1201)

Egyesek egészen a nulláig vezették vissza a zen-kör jelentését, ami a buddhizmusban nem annyira valaminek a hiányát, vagy tagadását jelenti, sokkal inkább egy semleges állapotot az állítás és tagadás között. Népszerű még az enszó köralakú teliholddal való megfeleltetése, nemcsak alakja, de más tulajdonságai, például a vízben való tükröződése, látszólagos alakváltó természete miatt is, valamint azért, mert a hold az eredeti, időtlen, egyetemes buddhatermészettel azonos a zen szerint. Sokszor használják a népszerű kínai költő, Hanshan versrészletét: „A szívem olyan, mint egy őszi hold”, olyan versikéket, mint Kojijué, vagy a cikk címplapképén szereplő, 84 éves Nakahara Nantenbo enszója melletti versike: "Ha ez a hold leesik, odaadom neked. Most próbáld elvenni!".

Mivel a zen buddhizmus nem nélkülözi a humort sem, előfordultak viccesnek szánt feliratok is: „Ez a hold, egy rizspogácsa, vagy egy vödör teteje? Inkább egy szerzetes kopasz feje!”. A leggyakoribb enszó-felirat mégiscsak az az egyszerű kérdés, hogy:

„Mi ez?”

ami olyan nyitottan hagyja az értelmezés lehetőségét, mint amilyen nyitott a legtöbb enszó-kör. Egy zen mester erre így felelt: „Magam sem tudom”.

Mi köze van a buddhizmusnak a jazzhez?

Kapcsolódó

Mi köze van a buddhizmusnak a jazzhez?

John Coltrane, Herbie Hancock, Wayne Shorter, Sonny Rollins – csak néhány név a jazz legnagyobbjai közül, akik a buddhizmus alaptéziseit a magukénak vallották, vallják. De mi köze van a két dolognak egymáshoz?

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

Kintsugi, avagy így lesz művészet a sérülésekből

Újra divatos az a 15. századra visszavezethető japán gyakorlat, ami törött kerámiákból varázsol az eredetinél is értékesebb tárgyat.

John Cage csendje tartalmasabb, mint gondolnánk

John Cage csendje tartalmasabb, mint gondolnánk

A zeneszerző leghíresebb műve, a 4'33 nem csupán üres, konceptualista performansz. A mű kézirata rengeteget elárul John Cage zenefelfogásáról, amiben a Zen tanításai is megjelennek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Űzze el a telet a Fidelióval! – A februári szám megtalálható országszerte

Az ingyenes programmagazin februári számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Ertl Péterrel, Kukorelly Endrével, Kútvölgyi Erzsébettel és Závada Péterrel. Lapozzon bele online!
Plusz magazin

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Plusz magazin

John Cage csendzenéjét pop- és rockegyüttesek dolgozták föl

A 20. századi kortárs zene kiemelkedő szerzője 4'33" című műve előtt tiszteleg a londoni Mute kiadó. A legendás csendzenét a Depeche Mode, a New Order, a Laibach, Moby és mások adják elő.
Plusz ajánló

A boldogtalan családok írója - Ámosz Oz-ra emlékezünk a Fidelio Klasszikban

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának január 19-i adásában a Retikül Irodalmi Szalon munkatársával, Takács Andreával a közelmúltban elhunyt íróról, Ámosz Ozról is beszélgetünk.
Plusz magazin

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?