Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

2019.07.19. 20:50
Ajánlom
A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.

Kilencven évesen elhunyt Heller Ágnes filozófus, esztéta, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Heller Ágnes 1929-ben született Budapesten zsidó származású polgári családban. Ügyvéd édesapjától – aki születésekor állítólag azt mondta, szeretné, ha a lánya filozófus vagy zeneszerző lenne – tanulta a könyvek, az irodalom szeretetét. A deportálásokban elvesztette számos családtagját, ő maga a háború után nyomorban élt édesanyjával, aki ezután árvaházba adta. Fiatalon cionista mozgalmak vonáskörébe került, majd szakított a nézettel, és 1948-ban férjével, Hermann Istvánnal belépett a kommunista pártba, de később kizárták.

A budapesti egyetemen tanult magyart és filozófiát, 1951-ben tanári oklevelet szervett. Lukács György tanítványa lett, de politikai okokból mindkettejüket eltávolították az ELTE-ről. 1963-től tíz éven át az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott, később filozófia doktori fokozatot szerzett. Nem bírta a kommunista rendszer cenzúráját, korlátozásait, 1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel emigrált, Berlinben, Melbourne-ben, Torinóban, São Paulóban és New Yorkban tanított.

Agnes_Heller-205958.png

Heller Ágnes (Fotó/Forrás: Wiki)

A rendszerváltás után hazajárt Szegedre és az ELTE-re tanítani. Megválasztották az MTA levelező, majd rendes tagjának. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. 2010-től professor emerita volt az ELTE Esztétika Tanszékén.

Heller Ágnes műveinek nagy részét az 1994-ben elhunyt Fehér Ferenccel közösen publikálta. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Számos vitatott tanulmánya, nézete volt, ezek egy részét (pl. a Kosztolányiról szóló ’57-es tanulmányát) nem vállalta a Kádár-kor után.

1998-ban Bicikliző majom címmel Kőbányai Jánossal közös műveként jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), a Diktatúra a szükségletek felett (1979, Fehér Ferenccel és Márkus Györggyel), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A "zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004), Trauma (2006), Ímhol vagyok (2006), Sámson (2007), A halhatatlan komédia (2007), New York-nosztalgia (2008), Filozófiám rövid története (2009), Kertész Imre. Négy töredék (2009), A mai történelmi regény (2010), Az önéletrajzi emlékezés filozófiája (2015) A filozófia rövid története gólyáknak (2016).

Széchenyi-díjas, Goethe-érmes, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, Budapesti díszpolgári címét is megkapta.

Július 19-én kora este hunyt el, a 444 információja szerint az MTA balatonalmádi üdülőjéhez közel, a tóhoz indulva. Ismerősei hiába várták a Balaton-parton. Halálhírét a német közszolgálati tévé egyik tudósítója is megerősítette a Twitteren.

A fejléckép forrása: Arild Vågen – Wikimedia.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Vizuál

Nemecsek Ernő szobrot kapott a Füvészkertben

Már megint megfürdették nemecsek ernőt. A Pál utcai fiúk bandájának közlegényéről a Füvészkertben mintáztak szobrot.
Vizuál

140 éve született a sztárokat felfedező Samuel Goldwyn

Megalapította az MGM stúdiót, majd inkább függetlenként dolgozott. Aranyköpéseit máig emlegeti a szakma. 1879. augusztus 17-én született Samuel Goldwyn, a film hőskorának egyik legsikeresebb független producere. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Zéró hulladékkal rendezik meg a Gyüttment Fesztivált Szekszárd mellett

Augusztus 22-25. között rendezik meg ötödik alkalommal a Gyüttment Fesztivált a Szekszárd melletti Sötétvölgyben.
Plusz interjú

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Plusz Partitúra

Miskolcon, a nyitott kapuk városában kalandozik a Partitúra

Nyáron sem áll le a Partitúra, vasárnap délutánonként Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsorának első évadát ismétli a Duna Televízió. Ezúttal a miskolci adást tekinthetjük meg újra.
Plusz ajánló

Borges verseiből készült szabadtéri színházi est

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 17-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Adonyi Adriennel, Bodor Böbével, Dejcsics Konráddal és Valcz Péterrel.
Plusz budapest

Magyar olimpikonok arcképei díszítik a Városháza park tűzfalát

A Színes Város Csoport hat híres magyar sportoló arcmását örökítette meg az V. kerület, Városháza park homlokzati tűzfalán a Fővárosi Önkormányzat felkérésére és támogatásával.