Könyv

Az emberiség magát ejtette kelepcébe – Kepes András-interjú

2019.01.05. 09:00
Ajánlom
Kepes András legújabb könyvében három magyar házaspár reked egy svájci luxusvillában. Beszélgetéseik, visszaemlékezéseik során nemcsak a maroknyi szereplő sorsa és világnézete tárul fel, de látleletet kapunk civilizációnkról és a napjainkban tapasztalható politikai-társadalmi folyamatokról is. Ezekről is kérdeztük a szerzőt.

Az Istenek és emberek a fülszöveg szerint a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatása. Előbbi regény volt, utóbbi ismeretterjesztő publicisztika. Miért választotta ismét a regényformát? 

Az Istenek és emberek valójában csupán a korábbi könyvekben is felvetődő gondolatok folytatása. Amúgy ez a regény önálló mű, ami az előző művek ismerete nélkül is érthető. A műfajt én mindig a témának megfelelően választom, és úgy éreztem, ezt a történetet inkább regényként írnám meg.

A műfajokat tekintve egyébként is egyre inkább a szépirodalmi forma vonz, eredetileg is regényírónak készültem, mert ott a fantáziám szabadabban szárnyalhat.

kepes-andras-istenek-es-emberek-474-279-120591-162316.jpeg

Kepes András: Istenek és emberek (Fotó/Forrás: Libri kiadó)

Nem bánja, hogy így sokkal kevésbé fogalmazhatja meg a véleményét, mint publicisztikában?

A regény sokkal érzékletesebb műfaj, mint a publicisztika. Fordulatosabb, jobban átélhető az olvasó számára. A publicisztika, még ha igyekszik is az ember árnyaltan fogalmazni, kicsit kinyilatkoztatásszerű. Én pedig nem kinyilatkoztatni, hanem elgondolkodtatni szerettem volna. Hiszen bennem is rengeteg kérdőjel van, ami egy regényben jobban megfogalmazható. Amúgy a Világkép sem klasszikus publicisztika, hanem – noha tudományos kutatásokra is támaszkodik – önéletrajzi elemekre és személyes élményekre épülő, amolyan szubjektív esszé-regény.

A főszereplők elvonulnak a világ elől, jókat esznek-isznak, a beszélgetésük pedig látleletet ad a társadalom jelenlegi állapotáról is.

A regényem hősei nem elvonulnak a világ elől. Egy olyan üzleti ügy hozza őket össze, amelynek során a személyes meggazdagodás és a morál, az egyéni és a közérdek között kell választaniuk. Ezek szerintem napjaink kulcskérdései is.

Közben a természet csapdába ejti őket, és apránként kiderül, hogy a magánéletük és a munkájuk is kelepcébe került.

A csapdahelyzet ismert dramaturgiai fogás regényben, filmben, drámában, ebben a regényben szimbólum is. Úgy érzem, az emberiség magát ejtette kelepcébe azáltal, hogy elvetette a klasszikus értékeket, amelyek évezredeken át alapul szolgáltak azoknak a törvényeknek, amik az embert emberré tették.

_MAP0125-162907.jpg

Kepes András (Fotó/Forrás: Máté Péter)

A figurái rendkívül valósághűek, pontosan beazonosítható, a mai Magyarország mely köreihez tartoznak.

A karakterek három, vagy ha az asszonyokat is beleszámolom – hiszen azok legalább olyan fontos szereplői a regénynek, mint a férfiak –, hat különböző nézőpontból tekintenek a világra és saját sorsukra. Ez a regény játszódhatna szinte valamennyi postszocialista országban, de Törökországban, Olaszországban, Dél-Amerikában és lassan Észak-Amerikában is.

Úgy gondolom, világtrendről van szó. A trendek azonban változnak. Legalábbis ebben reménykedem...

Mit gondol, ha napjaink vezető politikusai, döntéshozói a regénynek megfelelő helyzetbe kerülnének, tanulnának valamit? Változna valami a gondolkodásmódjukban?

A személyes érdekek elvakítják az embert. Ha valaki hatalmi helyzetbe kerül, eltompul az empátiája, mert úgy érzi, nincs szüksége rá, hiszen diktálhatja a feltételeket. Ha valaki elveszítette a moralitását, akkor nehezen ismeri ezt fel, és másoknak kell őt erre ráébreszteniük.

Sok hasonló válsághelyzet volt már a történelemben, és biztató, hogy a moralitás eddig mindig túlélte az önzést.

Ha ezúttal ez nem így lesz, akkor az a civilizációnk végét jelenti. Közös a felelősségünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Töltsön egy estét Grecsó Krisztián mellett a Rózsavölgyiben!

Az író új regénye, a Vera megjelenésének apropóján látogat el a szalonba, ahol a Mellettem elférsz című könyvéből készült darab is fut.
Könyv nobel-díj

Nem üres kézzel távozott az irodalmi Nobel-botrányt kiváltó Katarina Frostenson

Lemondott a Svéd Akadémia tagságáról a költő Katarina Frostenson, akiről egy vizsgálat megállapította, hogy idő előtt kiszivárogtatta az irodalmi Nobel-díjasok nevét.
Könyv hír

Szvoren Edina kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

A Mészöly Miklós Egyesület a szerző 2018-ban, a Magvető Kiadónál megjelent Verseim című novelláskötetéért ítélte oda a díjat, amelyet Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke adott át a szekszárdi Művészetek Házában 16. alkalommal rendezett Mészöly-emléknapon.
Könyv vers

Az összkiadásból kimaradt Karinthy-vers került elő

Egy 1907-es magazinban tévesen Kanuthy Frigyesként tüntették fel a humoráról ismert írót, így kerülhette el a vers a Karinthy-összkiadás szerkesztőinek figyelmét.
Könyv oszk

Rovarokkal, penésszel, idővel való küzdelem a corvinák védelmében

Vegyészek, restaurátorok, ötvös- és textilművészek is munkálkodtak azért, hogy Mátyás király világhírű kódexei fennmaradjanak.