Klasszikus

Mit jelent a zene a Pető-módszerben?

2019.02.07. 15:55
Ajánlom
Matos Lászlót sokan a Magyar Rádió Gyermekkórusa korábbi vezető karnagyaként ismerik, de kevesen tudják, hogy két és fél évtizede oktatja a Pető Intézet konduktorszakos hallgatóit. A docens úrral a zene terápiás használatáról, a Kodály- és a Pető-módszerek rokonságáról beszélgettünk.

A Pető Intézet tavaly névadójának, Pető András születésének 125. évfordulóját ünnepelte. Bemutatásra szorul még a Pető-módszer?

Úgy vélem, igen. Kezdhetem Ádámtól és Évától? Annak ellenére, hogy egy szellemi hungarikumról beszélünk, nagyon kevesen tudják, mit takar a Pető-módszer.

Ön hogyan foglalná össze?

Amikor 1994-ben oktatni kezdtem a Pető Intézet hallgatóit, hamar rájöttem, hogy a konduktív pedagógia, akárcsak a Kodály-pedagógia, több mint módszer. A Pető Intézetben többnyire olyan gyerekek tanulnak, akik különböző okok miatt mozgássérüléssel  cerebrális parézissel (központi idegrendszeri sérüléssel) születtek és élnek (de felnőtt ambulanciával is rendelkezik az intézmény, ahol baleseti sérültekkel: Parkinson-kórosokkal, sztrókosokkal, sclerosis multiplexben szenvedőkkel foglalkoznak).

A Pető-módszer holisztikus szemléletet képvisel, és a sérült gyerekek teljes életét a felkeléstől a lefekvésig igyekszik kedvező irányba alakítani.

IMG_3547-161620.jpg

Fokos székek a Pető Intézetben (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Ez hogy néz ki a gyakorlatban?

Mondok egy eklatáns példát. A gyógypedagógia annyit jelent, hogy miután a gyerek részt vett az óvodai vagy az iskolai napon, elmegy egy mozgásfejlesztő foglalkozásra.

A Pető-módszer viszont a nap huszonnégy órájában előforduló, mindennapi élethelyzeteket is a gyakorlatok közé veszi, hiszen ezeknek a gyerekeknek minden tevékenység, ami mozgással jár, nehézségeket okoz.

Emellett, hadd hangsúlyozzam, egészséges értelmű gyerekek lévén, a köznevelési törvény szerint meghatározott tananyagot kell elsajátítaniuk. Összetett és zseniális pedagógiáról van szó, amelyet a XX. században Pető András alkotott meg, és Hári Mária vitt tovább. A Pető Intézetben nemzetközi elismertsége révén az itt végzett konduktoroknak a világ bármely pontján vannak lehetőségeik.

Hogyan illeszkedik a módszerbe a zene?

A konduktív módszer egyik fontos eleme, hogy a gyakorlatok elvégzése éneklés, ritmus, aktív és passzív zenélés mellett történik. Egy gyerek, aki CP-vel született, könnyebben, folyamatosabban tudja megvalósítani a feladatsort, ha az őt felügyelő konduktor vagy szülő énekel, ritmust ad a mozgásához. Ezt hívjuk ritmikus intendálásnak.

IMG_3576-161955.jpg

Matos László (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Mivel görcsösek, feszültek az izmaik, el tudnak ilyenkor lazulni?

Igen. Évekig működött nálunk dobterápia, és nagyszerű volt látni, hogy a sérült gyerekek milyen önfeledtek, ha zenélhetnek.

Kodály Zoltán pedagógiájára alapozott Pető, amikor ezt a módszert megalkotta?

Annak ellenére, hogy ugyanabban az időszakban éltek, nem dolgoztak együtt, habár biztos vagyok benne, hogy tudtak egymásról. Pető András inkább orvosként, a neurológiában alaposan jártas szakemberként ébredt rá, hogy a zene, a ritmus kulcsfontosságú lehet a feladatok végzésekor.

Önnek, aki a Kodály-módszeren nevelkedett, Zeneakadémiát végzett, bizonyára nem volt nehéz a Pető-módszerre hangolódni.

Így van. Viszont fel kellett ismernem, hogy azokhoz a gyerekekhez, akiknek beszédproblémájuk, artikulációs gondjaik vannak, nem az énekléssel, hanem más úton kell eljuttatni a zeneiséget. Olyan alternatív zeneterápiás lehetőségeket keresünk mind a mai napig, amelyek a CP súlyosabb változatainál, az atetózisnál vagy a tetraparézisnél is használhatók. A Kodály-módszer mellett segít Orff koncepciója is, amely az ütőhangszeres játékon alapul, de nagyon drága ezeknek az instrumentumoknak a beszerzése. Néhány évvel ezelőtt találkoztam egy Magyarországon kevéssé ismert berendezéssel, a Soundbeammel, amely zenét „varázsol” a gyerekek egyszerű mozgásaiból. Ezzel jól tudjuk motiválni őket a nagyobb, nehezebb mozgásokra. Szintén néhány éve szereztünk be – szponzorációs segítséggel – egy harangkészletet, amely harangokon (rendkívül könnyen kivitelezhető kézmozdulattal) egy oktávnyi terjedelmű dallamhangokat lehet megszólaltatni. Így alkalmas a készlet arra, hogy a legegyszerűbb dalokat akár maguk a gyermekek hangszeren reprodukálhassák. Sokat foglalkozom azzal, hogy aki nem tud énekelni, képes legyen ritmussal, kézmozdulatokkal zenét „létrehozni”.

IMG_3549-161956.jpg

Matos László a Pető Intézet Hári Mária Termében (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

A Kodály-módszer nagy hangsúlyt helyez a fegyelemre, és a konduktív pedagógia is katonás rendet követel. Eredményes ez a megközelítés a 21. században?

Én még dolgoztam együtt Hári Máriával [gyógypedagógus, a Pető-módszer egyik legfőbb terjesztője, Pető halála után az intézet első igazgatója – a szerk.], és nem hiszem, hogy a „katonás” lenne a megfelelő szó Hári doktornő munkamódszerére. Az viszont biztos, hogy a gyerekek fejlődéséhez nagy fegyelemre van szükség, szigorú napirendre, tervezésre. A konduktorhallgatók gyakran 12-14 órákat töltenek a főiskolán és gyakorlaton az első félévtől kezdve. Viszont úgy gondolom, és ezt a gyermekkórussal végzett munkám is igazolja, hogy a zenélés mellett nem szükséges fegyelmezni. A zene ugyanis leköti, magával ragadja a gyerekeket.

IMG_3606-162000.jpg

Matos László (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Gondolom, a zenélés pszichére való hatása sem elhanyagolható.

Órákat beszélgethetnénk arról, milyen látni a mozgássérült gyerekeket zenélés közben. A főiskolai hallgatók és a konduktorok, akik a zenei foglalkozásokat tartják, tudják, hogy

milyen eufóriával művelik a zenélést, még ha csak egy „Zsipp, zsupp, kenderzsupp”-ot játszanak is. Hátborzongató!

Talán szabad azt mondanom, hogy sokszoros hatást gyakorol rájuk a legkisebb zenei élmény is. Arról pedig csak elképzeléseink lehetnek, hogy milyen hatással van a lelkükre mindez.

A Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagyaként a legtehetségesebb gyermekekkel dolgozott, itt viszont sérült gyerekekkel foglalkozik. Így is igaz a kodályi szállóige, tehát lehet a zene mindenkié?

A gyermekkórussal magas szintű művészi tevékenységet végeztünk, itt viszont a speciális pedagógia kerül előtérbe. De jelent valamit, hogy huszonnégy éve itt vagyok. Az első pillanatban megérintett az a légkör, az a csoda, ami a Pető Intézetben folyik.

Amikor azt láttam, hogy egy gyerek 3-4 évesen kerekesszékkel érkezik az épületbe, később pedig 16-18 évesen integrálódni képes a mindennapi életbe vagy egy másik oktatási intézménybe, akkor azt kell mondanom, hogy ez a világ egyik legzseniálisabb szellemi tőkéje, amit Pető András felhalmozott!

IMG_3548-161451.jpg

A Hári Mária Terem kiállított tárgyai a Pető Intézetben (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Mi kell ahhoz, hogy valaki konduktor legyen? Szükséges hozzá zenei tehetség is?

Megfelelő zenei hallás és ritmusérzék igen, de a zenei előképzettség nem feltétel. Minden egyes hallgatónk komoly képzést kap, hogy amikor egy csoporttal foglalkozik, készen álljon intendálni, zenével irányítani, segíteni a sérült gyerekeket. Amellett pedig – tudom, hogy közhely, de nem tudok mást mondani – óriási elhivatottság szükséges a szakmához. Évente nagyjából 100 hallgatót veszünk fel a hazai konduktorképzésünkre (a határon túli alapképzésünkbe is 15-fő jelentkezőt veszünk fel), és 3-4 diák kivételével mindannyian elvégzik a szakot – vagyis igen alacsony a lemorzsolódás. Lelkileg és fizikailag is nehéz szakma, de csoda az, amit a konduktorok naponta létrehoznak.

Kiállítás és aukció a Pető Intézet gyerekeinek festményeiből

Kapcsolódó

Kiállítás és aukció a Pető Intézet gyerekeinek festményeiből

A Pető Intézet sérült gyermekeit művészetterápia segíti tanulásukban, a festményeikből a Pintér Galériában nyílt kiállítás. Rost Andreával az aukcióra bocsátott festmények között beszélgettünk.

„Kifestettem magamból, amit közölni szerettem volna a világgal”

„Kifestettem magamból, amit közölni szerettem volna a világgal”

A művészetterápia az utóbbi években a felnőtt színezőkönyvekkel összekapcsolódó hívószóvá vált. A kifejezés azonban sokkal komolyabb módszert takar, mint a stresszoldó satírozgatás. Olyan mentális problémák kezelésénél is sikerrel alkalmazzák, mint a bipoláris betegség vagy a skizofrénia. A Budapest Art Brut Galéria azoknak ad lehetőséget a műalkotásaik bemutatására, akik nem tanult művészek, hanem a terápia során csillant meg bennük a valódi tehetség.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.