Klasszikus

17 kedvenc felvételünk – Franz Schubert születésnapjára

2022.01.31. 16:50
Ajánlom
225 éve, 1797. január 31-én látta meg a napvilágot a dal műfajának egyik legnagyobb mestere, akit rövid élete ellenére is a zenetörténet legjelentősebb alakjai között tartunk számon. Franz Schubert születésnapja alkalmából legszebb műveiből mutatunk egy csokorra valót.

Franz Schubert 1797-ben született Bécsben, mindössze 31 évig tartó élete során azonban a zeneirodalom egyik legjelentősebb dalszerzőjévé vált, több mint hatszázat komponált. Emellett más műfajokban is számos értékes darabot alkotott, szimfóniái, miséi, kamarazenei művei mellett még a színpad számára is írt darabokat, operái ma is fel-felbukkannak a repertoáron.

Művészetének varázsát nehéz megragadni, legyen szó derűsebb vagy komor műről, az emberi lélek legmélyebb rezzenéseit megragadó kompozíciók szinte terápiás erővel bírnak,

miközben a csodálatosan dallamos muzsika az érzékeket is felüdíti. Kedvenc felvételeinkből, jórészt dalokból közlünk válogatást.

Die schöne Müllerin (A szép molnárlány)

Schubert egyik korai ciklusa a rövid szerelmi boldogság után a szívfájdalomba belehaló molnárlegény történetét dolgozza fel. A zeneszerző Wilhelm Müller verseit zenésítette meg, egy korabeli költőét, akinek később több művét is feldolgozta, így neve ma már leginkább a kettejük közös munkáiból ismert. A felvételen Schubert műveinek egyik legkiválóbb előadópárosa, Dietrich Fischer-Dieskau és Gerald Moore adja elő a dalciklust.

Winterreise (Téli utazás)

A zeneszerző másik dalciklusa, a szintén Müller verseire írott Winterreise sokkal kevésbé cselekményes jellegű mű, egy lelki utazás fázisait írja le sokrétű szimbólumokkal. Éppen ezért gyakran ragadta meg más művészeti ágak képviselőinek fantáziáját is, több színházi előadás született belőle, itt pedig egy filmet láthatunk (a teljes lejátszási lista itt érhető el). David Alden rendezésében szintén egy ragyogó Schubert-énekes, Ian Bostridge szerepel, az eredetileg történészként doktorált tenorista könyvet is írt a darabról. A zongoraszólamot állandó művészpartnere, Julius Drake játssza.

Gute Nacht (Jó éjszakát!)

A Winterreisében annyi gyöngyszem található, hogy érdemes néhány dalt külön is kiemelni. A ciklus nyitódarabja, a Gute Nacht fájdalmas monotonitásával már megadja a ciklus alapkarakterét, mintha valakinek a távozó lépteit hallanánk: maga mögött hagy mindent, ami egykor fontos volt neki, és magányos vándorlásba kezd. A felvételen a dalt Thomas Quasthoff énekli, aki rendhagyó fizikai adottságai mellett vált a dalirodalom egyik legkifinomultabb előadójává, zongorán pedig a karmesterként is világhírű Daniel Barenboim működik közre.

Der Lindenbaum (A hársfa)

Akad néhány derűsebb pillanat is a komor utazás során, például amikor a vándor felidézi, milyen édes pillanatokat töltött álmodozással nyári boldogságában a hársfa alatt. Polgár László előadásában van valami naivitás és bizalom, ami különösen fájóvá teszi aztán a kontrasztot, mikor szembesülünk vele: a boldogság mindörökre odalett. A felvételen Jandó Jenő játszik zongorán.

Auf dem Flusse (A folyónál)

Néhány dallal az előző után szinte már nyomát sem találjuk az idill emlékének. A szabadon áradó és a jéggé fagyott folyó szinte skizofrén módon feszül egymásnak a vándor elméjében, Jonas Kaufmann pedig a rá jellemző kiváló lélekábrázoló képességgel mutatja meg a zavarodott állapotot. Zenészpartnere ezen a lemezen napjaink egyik, ha nem a legkiválóbb Schubert-interpretátor zongoristája, Helmut Deutsch.

Rast (Pihenő)

Winterreise női szemmel – ezzel a címmel szólaltatta meg Schubert dalciklusát a magyar zenei élet két egyedülálló képviselője, Baráth Emőke szoprán és Razvaljajeva Anasztázia hárfaművész. Már ebből a párosításból látszik, hogy ezúttal nem a zongora, hanem egy másik hangszer lett az énekes társa az utazásban, ám az átirat nagyszerűen adta vissza az eredeti hatást. Novák Eszter rendezésében pedig egy kegyetlen és mélyre ható előadás jött létre, mely nem csupán a női lelket, de minden ember belső világát közelebb hozta.

Der Leiermann (A tekerőlantos)

Utunk során egy falu szélén álldogáló muzsikushoz érkezünk. A magányos öreg tekerőlantos vég nélküli nyekeregteti hangszerét, de az emberek továbbmennek mellette, észre sem veszik. Csak a dalciklus vándora fordul felé, szólítja meg, és kéri, legyen a kísérője. Talán maga a Halál érkezett meg ebben az utolsó, misztikus hangvételű dalban? Ki lehet az utazó társa a kozmikus magányban? Mindezeken a kérdéseken eltöprenghetünk a 20. század egyik legkiválóbb basszbaritonja, Hans Hotter előadásán, a zongorista ismét Gerald Moore.

Ständchen (Leise flehen meine Lieder...)

Schubert utolsó, posztumusz kiadott nagy dalciklusa, a Schwanengesang (Hattyúdal) népszerű darabja ez a Szerenád címet viselő alkotás. Nem is csoda, hiszen a zongorán megszólaló édes-bús dallam az első pillanatban rabul ejti a hallgatót. Schubert varázsa senkit nem került el, a legkiválóbb énekesek mind elkészítették a maguk dalfelvételeit. Ezúttal a tragikusan rövid élete (mindössze harminchat év, alig többet, mint Schuberté) ellenére is lenyűgöző művészi munkássággal és számos kiváló felvétellel rendelkező tenor, Fritz Wunderlich énekel, a zongorista Hubert Giesen.

Im Frühling (Tavasszal)

Szubjektív toplistánkon ez a mű nyerte el a legszebb zongoraszólam díját, egyszerű kis dallam, mely azonnal a fülünkbe mászik, ám egyszerűségében is annyi gyöngédség és szépség jelenik meg, hogy a dalnok a természet szépségében felülemelkedik a saját fájdalmán, és szinte kívülről nézi azt. Hát még ha ilyen érzékeny előadópárostól hallhatjuk a dalt, mint a páratlanul kifinomult Christian Gerhaher bariton és állandó művésztársa, Gerold Huber.

An die Musik (A zenéhez)

A legtöbb Schubert-dalnak létezik zenekari átirata is, az An die Musik itt Max Reger hangszerelésében hangzik el. Az áldott művészeti ágat, a zenét dicsőítő dal egyszersmind bizonyítja is, amit állít, varázslatos dallamaival egy jobb világba ragadja el a hallgatóságot. Az előadógárda pedig parádés: a Berlini Filharmonikusokat az a Daniel Harding vezényli, aki már huszonegy évesen is dirigálta a világhírű együttest. A szólista a Magyarországon is jól ismert kanadai bariton, Gerald Finley.

Auf dem Wasser zu singen (Ének a vizek felett)

Bár a Schubert-dalok nagy részét férfiak szokták előadni, ne legyünk igazságtalanok az énekesnőkkel sem, hiszen sokukhoz fűződnek ragyogó produkciók. Barbara Bonney neve a legtöbbeknek elsősorban Mozart-operákból ismerős, ám az ott megszokott kifejező éneke és érzékeny szólamformálása ennek a természetfilozófiai témát feldolgozó alkotásnak is a javára válik. Előadópartnere szintén egy dalspecialista zongorista, Geoffrey Parsons.

Erlkönig (A tündérkirály)

A Schubert-életmű egyik leghátborzongatóbb darabja Goethe balladájára írt A tündérkirály című dala. Miközben az éjszakai utazást a zongora számtalan rémalakkal festi, a lázában hallucináló gyermeket hívogató lény szólama különösen kenetteljes és csábító, csak egyetlen pillanatra leplezi le magát. Jessye Normannál pedig nem is kell szuggesztívabb előadó, hogy a hátunkon futkosson a hideg.

Der Doppelgänger (A hasonmás)

Ha már a schuberti kísértetromantikánál tartunk, ez a mű sem maradhat ki a sorból. Ha önmagában nem lenne elég rémisztő, hogy valaki az utcán sétálva egyszer csak saját magával találkozik, a 19. században úgy hitték, ilyesmi csak akkor történhet meg, ha az ember tudtán kívül már halott. Nemcsak az identitás határai mosódnak tehát el a Schwanengesang-ciklusból vett dalban (amely szintén zenekari átiratban csendül fel ezen a nagyon régi felvételen, Richard Tauber előadásában), de az élők és a holtak világa is összekeveredik.

Des Fischers Liebesglück (A halász szerencséje)

Ismét arra vállalkozott egy művész, hogy szokatlan hangszeren szólaltassa meg Schubert dalait. John Charles Britton a gitár húrjain teljesíti ki azt az andalító hangulatot, amelyet a szerelmesek átélnek. Az énekszólamot a kanadai basszus, Philippe Sly adja elő, akit az ilyen fiatal korban szokatlan, gazdag és meleg mély hangjainak köszönhetően fedezett fel a nemzetközi zenei élet.

Ständchen (Zögernd leise...)

Bár eddig jellemzően a szólóénekkel előadott produkciók közül válogattunk, Schubert jó pár művet írt több művészből álló formációkra is. Ezt az újabb szerenádját mezzoszopránra és négyszólamú férfikarra komponálta, melyben a vágyakozó társaság inkább úgy dönt, nem zavarja az imádott nő álmát. A felvétel a fiatal mezzoszoprán, Molnár Anna diplomakoncertjén készült, zongorán Szabó Ferenc János működött közre, az énekespartnerek pedig a berlini Walhalla zum Seidlwirt énekegyüttes tagjai.

Gebet (Ima)

A historikus előadások óriása, a karmester John Eliot Gardiner saját együttesével, a Monteverdi Kórussal egy egész lemezt kiadott Schubert énekkarra írt műveiből. Ezeken a darabokon is láthatjuk, a zeneszerző andalító stílusa sokféle műfajra és kifejezési formára alkalmas. A felvételen a kíséretet Malcolm Bilson biztosítja.

Fierrabras

Végezetül forduljunk a nagyobb műfajok felé! Schubert az operában is igen figyelemre méltót alkotott, a középkori történetet feldolgozó Fierrabrast a közelmúltban a milánói Scala és a Salzburgi Ünnepi Játékok is műsorra tűzte. A bájosan naiv, szinte már abszurdba hajló történet a keresztes háborúk korában játszódik, keresztények és mórok háborúskodnak és esnek szerelembe egymással, sodorják egymást halálos veszedelembe, hogy aztán a végén természetesen minden jóra forduljon. A zürichi opera 2007-es felvételén olyan nagyságok énekelnek, mint Jonas Kaufmann, Michael Volle vagy Polgár László. A rendező Claus Guth, a karmester Franz Welser-Möst. (A felvétel nagyjából kilenc percnél kezdődik, ha a bevezető televízió-műsort átugranánk.)

Programkereső

Legolvasottabb

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kocsis Zoltán-díjra pályázhatnak a tehetséges fiatal muzsikusok

A Kocsis-Hauser Alapítvány, melyet 1989-ben Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, zeneszerző és HA Kocsis-Hauser Alapítvány, melyet 1989-ben Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, zeneszerző és Hauser Adrienne zongoraművész alapított tehetséges fiatalok támogatására 2022-ben Kocsis Zoltán-díjat és zenei tehetség ösztöndíjat hozott létre a művész tiszteletére és szellemi örökségének megőrzésére.
Klasszikus magazin

17 kedvenc felvételünk – Franz Schubert születésnapjára

225 éve, 1797. január 31-én látta meg a napvilágot a dal műfajának egyik legnagyobb mestere, akit rövid élete ellenére is a zenetörténet legjelentősebb alakjai között tartunk számon. Franz Schubert születésnapja alkalmából legszebb műveiből mutatunk egy csokorra valót.
Klasszikus ajánló

Magyar Kincsek: folytatódik a Concerto Budapest sorozata

A zenekar koncertsorozata a magyar zeneirodalom felfedezésre váró műveit, ínyenc különlegességeit szólaltatja meg kiváló szólistákkal a Pesti Vigadóban
Klasszikus ajánló

Világsztárok Magyarországon – Válogatás a Filharmónia Magyarország koncertjeiből

A Filharmónia Magyarország mindig arra törekszik, hogy a klasszikus zene krémjét vonultassa fel az évadban. Idén pedig érkezik a hab a tortára! 2022 februárjában a „különc szupersztár” robbantja fel a Zeneakadémia, a Pécsi és a Szegedi Nemzeti Színház színpadát, míg márciusban a világhírű The King’s Singers turnézik Magyarországon. Mindeközben Budapest egyik legrangosabb családi bérletének második koncertje is várja közönségét.
Klasszikus ajánló

A nyugalom szigete a 20. század viharaiban – magyar esttel készül a Rádiózenekar

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara teljes egészében a 20. századi magyar muzsikának szenteli február 1-ji koncertjét a Pesti Vigadóban. Kodály Zoltán mellett Hidas Frigyes és Lajtha László művei hangzanak el.