Ötéves hallgatás után az augusztus 10-én kezdődő Sziget Fesztiválon várható a Barbaro zenekar nagy visszatérése. Föllép a Szigeten a nemrég alakult Napra is. E bandák unikumnak számítanak sajátos, népzenei és komolyzenei alapokon nyugvó muzsikájukkal. A zenekarokat Both Miklós, mindkét együttes huszonéves énekes-gitárosa köti össze, aki Bartókon és Jimi Hendrixen nőtt fel.

Kell egy kis csúsztatás a címhez, a francia Finistere szó ugyanis azt jelenti: "a Föld vége". Bretagne legnyugatibb partjait keresztelte így el a nép századokkal ezelőtt, amikor még nem tudták, hogy a nagy víz, az Atlanti-óceán túlpartján is van szárazföld. A kifejezés azonban napjainkban is használatos, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Quimper főterén egy vendéglő homlokzatán ott virít a felirat: Cafe du Finistere.

A ’70-es évek közepén egy olasz jazzmagazinban felfedeztem egy különleges Steve Lacy-portrét: tágas szoba közepén ül egy karosszékben, hátul a sarokban matrac a földön, egy lézengő kottaállvány valahol a karosszék mögött. Lacy alulról pillant a kamerába, az ölében egy cicát dédelget. Tekintete elmélyült, mint minden képén. Arcvonásaiba kitörölhetetlenül beleivódtak a művész személyiségjegyei, leginkább talán az alkotás gyötrelmei. Egyetlen hasonlóan kifejező művészarcot őriz az emlékezetem: Samuel Beckettét mély ráncaival, világvégi sötét árkaival.

Binder Károly nevét és munkáit elsősorban a dzsesszkedvelők ismerik, noha az elmúlt húsz évben zongoristaként és zeneszerzőként is átlépte a műfaji határokat, s következetesen haladt a maga útján. Bár a Zeneakadémia dzsessz tanszakának vezetőjeként a hagyományos dzsesszzongorázást (is) tanítja, saját kompozícióinak kiindulópontja a klasszikus (elsősorban bartóki) örökség.

A héten zajlottak az idei vokal.total nemzetközi a cappella verseny eseményei Grazban, ahol két kategóriában indult a Bolyki Brothers énekegyüttes. Hétfőn a gospel kategóriában hirdettek győztest, kedden a pop, szerdán pedig az a cappella királya, a jazz kategóriájának legjobbjai versenyeztek.

A Djabe zenekar elbűvölte a finn és svéd jazzrajongókat Verőfényes esti órában lépett a 40 éves jubileumát ünneplő Pori Jazzfesztivál színpadára a Djabe zenekar. Az este nyolc órakor kezdődő, egy órás koncert lendülete és frissessége, valamint magyaros eredetisége magával ragadta a közönséget, amely folyamatos vastapssal üdvözölte a kompozíciókat és a szólókat.

A Zsámbék Jazz Open 2005 utolsó estéjén különleges előadást élvezhettek a jazzrajongók. A Swing Ladies Hungary az egyetlen női magyar big band. Akik most ismerkednek a dzsesszel, azok számára talán a big band fogalma ismeretlen lehet. Az 1920-as, ’30-as években bukkantak fel a műfaj első zenekarai az Egyesült Államokban. A név magyarul nagy zenekart jelent. Valóban tekintélyes számú muzsikust foglalkoztat ez a zenekari felállás. Többféle formáció előfordult a jazz története során, mégis hagyományosnak a bőgő, dob, zongora, gitár, öt szaxofon, négy harsona és négy trombita összeállítást tekinthetjük.

Míg a magyarországi jazzfesztiválok látogatóinak zömét továbbra is a Nagy Nevekkel lehet becsalogatni a nézőtérre, akad egy-egy alkalmi rendezvény – határon innen és közvetlenül túl –, ahol a közönségnek alkalma van megismerkedni új hangokkal is. Vannak pontjai a világnak, például Norvégia, ahol kultúr- és műsorpolitikai trend az új jazzművészek szakmai, anyagi és erkölcsi támogatása, s ezzel a döntéshozók egyben a műfaj túlzott amerikanizálódásának is gátat szabnak. Hazai tájakon a fiatal európai jazz élvonala egyelőre főként csak egyéni kezdeményezések és erőfeszítések eredményeként mutatkozhat be.