– Kevés olyan házasság van, ahol a férj keresi meg felesége számára a férfipartnert. Önöknél viszont ez történt, akkor is, ha csak fellépéshez szerzett partnerről van szó...

– Nyugodtan mondhatom, hogy az én férjem, Barcza Horváth József kifejezetten progresszív gondolkodású férfi. Mindig is nagy örömmel ajánlott nekem olyan produkciókat, amelyekről úgy gondolta, illik az egyéniségemhez, vagy akár meg tudom mutatni általa egy új oldalamat. Nem véletlen, hogy hosszú évek óta ő a producerem. Több produkciómat is ő álmodta meg, aztán közösen csiszoltuk ki olyanra, hogy mindenki jól érezze magát benne. A Nikolasszal közös produkciónk úgy indult, hogy a férjem játszott a Boldoggá tenni című dalának klip felvételén, és amint hazajött, mesélte, milyen szuperül énekel Nikolas, milyen kedves ember. Meghallgattam a dalt, és egyetértettem vele. De én már korábban is követtem Nikolas munkásságát. Úgy láttam, nyitott a jazz iránt, jól passzolna a hangunk, és megkerestük őt a közös munka ötletével.

Szőke Nikoletta, Takács Nikolas (Fotó/Forrás: Vajda Tamás / Budapesti Nyári Fesztivál)

– Még a keresztnevük is rímel, mintha csak kitalált művésznév volna.

– A zenészek, ismerősök körében elküldött üzenetekben így küldjük az infókat: Niki-Niko koncert, kották stb.

–   Hogy lehet összeboronálni a jazzt, a popot és népzenét, amire maguk vállalkoznak?

– A Citromfa volt az első közös feldolgozásunk, ami népdal. De nem egy-egy dalban vegyítjük ezeket a műfajokat, hanem a közös műsorunkban a nekünk tetsző dalokból csemegézünk, és a sok-sok különböző jellegű nótát színes programmá alakítjuk úgy, hogy egységes világot képezzenek. Ennek megvalósításában nagy szerepe van Fenyvesi Mártonnak, aki a szerzemények hangszerelését végzi. Mivel két szólista a fellépő, a koncerteken fontos szempont, hogy mindkettőnk kialakult egyénisége, előadói világa megmaradjon, magunkat adhassuk a produkcióban, de mégis

megmutassuk egy olyan arcunkat is a saját közönségünknek, amit az egyéni fellépéseink alkalmával nem láthatnak.

– Milyen új oldalát ismerheti meg ezúttal a közönség?

– A bulisabb, lazább énemet tudom itt megmutatni, és nagyon jól érzem magam ebben a szerepkörben is. Minden, amit vállalok, olyan, amit szívvel-lélekkel tudok csinálni. Nem arra törekszem, hogy lépen-nyomon fellépjek, mindenben részt vegyek. Csak olyan produkcióba szállok be, amit teljes szívvel, maximális erőbedobással tudok csinálni, különben nem érdemes belekezdeni.

Ez nem árufeltöltés, ezt nem lehet gépiesen csinálni.

Szeretek úgy felmenni a színpadra, hogy most aztán mindent beleadunk, „lebontjuk” a házat, és szeretek úgy lejönni a műsor végeztével, hogy ez meg is történt. Semmit sem csinálok félgőzzel. A Városmajorban arra készülünk, hogy magas szintű szórakoztatást, magas szintű zenéléssel kössünk össze, amelyben a közönség családias hangulatban élvezheti az ismert slágereket. Természetesen az improvizáció is helyet kap, hiszen csodás jazz-zenészekből álló csapat fog minket kísérni.

Szőke Nikoletta (Fotó/Forrás: Raffay Zsófia / Budapesti Nyári Fesztivál)

– Látott példát Londontól New Yorkon át Tokióig tartó világjárás során, hogy a művészek effajta hidat ácsoltak a különböző műfajok között?

– Persze. Egyébként nem kell messzire menni: ha a világ mostani legjelentősebb popsztárjait nézzük, azonnal látszik, hogy ők is énekelnek sztenderdeket, nyilván a saját világukra formálva. Érdemes nyitott szívvel viszonyulni a különböző műfajokhoz, folyton nyitott füllel járni a világban. Akár egy klasszikus komolyzenei felvétel is adhat ihletet egy feldolgozáshoz, egy dal megírásához. Sosem tudhatjuk, honnan jön az inspiráció.

– Lehet, hogy a kellemes nyáresti koncertre való tekintettel a gyerekei, a nyolcéves Bianka és a hat és fél éves Milán is ott ülhetnek a nézőtéren?

– Igen, úgy tervezzük, és ők már nagyon készülnek. Nagy zenerajongók, és mindig nagy izgalommal várják, hogy láthassák a szüleiket a színpadon.