Jazz/World

Így próbálták elhitetni, hogy a jazz káros az egészségre

2019.02.09. 12:15
Ajánlom
Nemcsak a Göbbels-féle náci propaganda próbálta rossz fényben feltüntetni a jazzt. A műfaj hazájában, Amerikában is voltak olyan önkényes figurák az 1920-as években, akik ideológiai okokból kifolyólag, a legabszurdabb indokokra hivatkozva üldözték a jazzt.

A háború után a rádió beköltözött az emberek otthonába, ezzel együtt pedig futótűzként terjedt a szabadságot és nonkomformizmust szimbolizáló új műfaj, a jazz. A tengerentúlon feketék, Európában pedig a zsidók játszották, ráadásul a háborúból kiábrándult emberek hátat fordítottak a viktoriánus korszak furcsa szokásainak, így faji és társadalmi hovatartozástól függetlenül közösen mulattak a charlestonra. Ezt azonban nem nézte jó szemmel a hatalom. Amerikában különösen Henry Ford volt a műfaj ellenlábasa, aki attól tartott, elterjed az országban ez a „zenei fertő”. Ford a fehérek country zenéjének népszerűsítését, és a blackface minstrely show-kat (a feketére festett arcú, négereket utánzó fehér komikus színészek táncos-énekes show-ját) használta fegyverként a jazz popularitásának visszaszorítására. Harry Anslinger pedig 1930 és 1962 között a Szövetségi Kábítószer Iroda megbízottjaként azt hangoztatta, hogy a jazzklubok a drogfogyasztás melegágyai, olyan „éjszakai dzsungelek”, ahová becsalogatják és megrontják a nőket. Anslinger könyörtelenül üldözte Billie Holiday-t, Thelonious Monkot, Dizzy Gillespie-t, és Louis Armstrongot is.

A 20. század elején intézményi szinten is hidegháború indult a jazz ellen: kijelentették, hogy közegészségügyi okok miatt nem szabad jazzkoncertekre és -mulatókba járni. Talán a legabszurdabb, hogy neurológiai folyamatokkal is megpróbálták alátámasztani a fekete zene káros mivoltát. Milwaukee közegészségügyi biztosa például egyenesen odáig ment, hogy azt írta: „a jazz-zene hatására elpusztulnak az agysejtek”. Cincinnati-ban sikeresen

bezárattak egy szülészeti klinika közelében található jazzklubot azzal érvelve, hogy az újszülöttek sértő zenének vannak kitéve, és a jazz „a jövő generációjának boldogságát gátolja”.

A jazz ellenségei azt is állították, ez a zene „ritmustalan” és ezáltal számos pszichés rendellenességet okoz. 1923-ban az Illinois-i Legfelsőbb Bíróság bezáratott egy mulatót, mert a jazz „ideggyulladást, szorongást, depressziót, fejfájást, fáradtságot stb. okozhat”. Ehhez áltudományos kísérleteket is készítettek, amiben az orvosok

rángatózó állkapcsú jazzrajongókról

számoltak be.

GettyImages-529060101-133912.jpg

Dizzy Gillespie (Fotó/Forrás: Getty Images)

A jazz üldözésében az ideológiai okok mellett az ekkoriban induló, de még gyerekcipőben járó zeneterápia is szerepet játszott. A háborús sérülteket minden lehetséges módszerrel megpróbálták rehabilitálni, és ekkor fedezték fel a zene gyógyhatását. Ugyanakkor meglehetősen fekete-fehéren láttak, amikor úgy vélték, csak a szabályos ritmusú és harmonikus felépítésű zenék fejtenek ki jótékony hatást, minden más egyenesen káros hatással bír.

Furcsa mód a propaganda jazzel szembeni legerősebb fegyvere maga a jazz volt. De a szegregált, „kifehérített” jazz.

Két kategóriára osztották a jazzt: a „hot jazz” a laza, kötetlen ritmusú, afroamerikaiak által játszott zene volt, míg a „sweet jazz” a kommerszebb közönségigényt kielégítő, leegyszerűsített, szabályos ritmikájú, fehérek által játszott, és a hatalom által is támogatott tánczene. Mondanunk sem kell, hogy az igazi jazzrajongók nem követték ezeket az előírásokat, és a fekete jazz búvópatakként megtalálta útját a hallgatóságához. Mint ahogy azóta az is tudományos bizonyítást nyert, hogy jazz nemhogy nem káros a mentális egészségre, de egy sor olyan készséget fejleszt, amit más zenei műfajok nem.

(forrás: JStor)

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Kapcsolódó

A jazz rövid története – New Orleans és a blues

Jazz-történeti sorozatunk a műfaj fejlődésének meghatározó korszakai mellett az ezekre hatással bíró történelmi, társadalmi környezetre is kitekintést ad, ezzel is rávilágítva a jazz műfajának mindenkori érvényességére.

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

6 jazzdal a rasszizmusról, amitől megszakad a szíved

A jazz története elválaszthatatlan a faji identitás kérdésétől és a feketék polgárjogokért folytatott küzdelmétől. A szegregációról szóló ikonikus jazz-szerzemények közül válogattunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.
Jazz/World ajánló

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Jazz/World gramofon

Szakcsi Lakatos Béla életműdíjat kap a Gramofontól

A Gramofon - Klasszikus és Jazz zenei folyóirat kritikai szekciójában legjobbnak értékelt lemezeket díjazzák a Várkert Bazárban, az öt kategóriadíjon kívül két különdíjat is kiosztanak.
Jazz/World ávéd jános

Ávéd János a lélek gyümölcséből szemezget új albumán

A szaxofonos, zeneszerző és zenetanár Ávéd János saját szerzeményeiből készült, The Fruit of Spirit című lemezét mutatja be a Modern Art Orchestrával és két vendégével február 17-én, a BMC Nagytermében.
Jazz/World hír

Újabb Miles Davis-portréfilm van kilátásban

Quincy Troupe Jr. 2002-ben megjelent Miles and Me című könyve alapján készül a film, ami a barát és munkatárs szemszögéből mutatja be a korszakalkotó trombitást.